Harmadik egymást követő éjszaka maradtak el az amerikai és iráni katonai csapások. A két ország csaknem két hét heves összecsapás után próbál újabb lehetőséget teremteni a tárgyalásoknak, miközben Washington katonai erőket vezényel a Közel-Keletre, Teherán pedig egyelőre felfüggesztette megtorló műveleteit.
A támadások szüneteltetése nem jelenti azt, hogy a feszültség megszűnt. Az Egyesült Államok továbbra is fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és készen áll a katonai műveletek folytatására, ha a diplomáciai kísérlet kudarcot vall. A válság középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amelyen a világ olaj- és gázszállításának jelentős része halad keresztül.
Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint Donald Trump elnök időt és teret próbál biztosítani a diplomáciának, mielőtt újabb katonai döntéseket hozna.
„Az elnök esélyt ad a diplomáciának” – mondta az amerikai tisztviselő a CBS Face the Nation című műsorában.
Waltz jelezte, hogy a következő napok mutatják meg, sikerül-e előrelépést elérni. A tárgyalási szándék mellé határozott katonai figyelmeztetés is társult: az Egyesült Államok újabb erőket irányít a térségbe, az iráni vezetésnek pedig komolyan kell vennie a Fehér Ház üzeneteit.
„Minden lehetőség nyitva áll” – hangsúlyozta Mike Waltz.
Az amerikai kormány ezzel egyértelművé tette, hogy a támadások jelenlegi szünete nem jelenti a katonai nyomás megszüntetését. Washington a diplomáciai egyeztetések mellett továbbra is fenntartja műveleti képességeit a régióban – írja az Euronews.
Irán felfüggesztette a megtorló műveleteket
Az iráni hadsereg szóvivője vasárnap közölte, hogy Teherán szintén leállította az amerikai érdekeltségek elleni megtorló akciókat a térségben.
A támadásszünetet 13 egymást követő éjszakán végrehajtott amerikai csapások előzték meg. Az amerikai hadsereg közlése szerint a műveletek célja Irán azon képességének gyengítése volt, amellyel veszélyeztetheti a kereskedelmi hajózást a Hormuzi-szorosban.
Teherán az amerikai katonai fellépésre közel-keleti amerikai támaszpontok elleni támadásokkal válaszolt. Iráni csapások érték az Egyesült Államok kuvaiti, bahreini, jordániai, egyesült arab emírségekbeli és katari katonai létesítményeit.
A Hormuzi-szoros nemcsak katonai, hanem gazdasági szempontból is a válság egyik legfontosabb helyszíne. A szűk tengeri folyosó a világ kőolaj- és földgázszállításának meghatározó útvonala, ezért minden támadás vagy hajózási korlátozás közvetlenül érintheti a nemzetközi energiapiacot.
Washington és Teherán júniusban ideiglenes megállapodást kötött. Ennek értelmében Iránnak teljesen újra kellett volna nyitnia a tengeri útvonalat, valamint meg kellett erősítenie, hogy nem szerez be és nem fejleszt nukleáris fegyvereket.
Az Egyesült Államok cserébe vállalta volna az Iránnal szembeni tengeri blokád megszüntetését és a Teheránra kivetett gazdasági szankciók enyhítését. A két fél 60 napot kapott arra, hogy kidolgozza a végleges megállapodás részleteit.
A Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók ellen elkövetett újabb támadások megtörték a folyamatot. Washington ismét katonai csapásokat indított, majd július 14-én visszaállította az iráni kikötőkbe tartó, illetve onnan induló hajók blokádját. A CENTCOM közlése szerint az intézkedés továbbra is érvényben van.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának adatai szerint az amerikai erők 12 olyan kereskedelmi hajót irányítottak más útvonalra, amelyek megpróbálták kijátszani a tengeri blokádot.
Két további hajót mozgásképtelenné tettek, miután azok nem engedelmeskedtek az amerikai katonák utasításainak. Másik két hajó fedélzetére katonák szálltak fel, hogy ellenőrizzék, betartják-e a blokád szabályait.
A műveletek azt mutatják, hogy a közvetlen amerikai–iráni légicsapások szüneteltetése mellett a tengeri nyomás nem enyhült. Az amerikai hadsereg továbbra is korlátozza az iráni kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajóforgalmat.
Az Egyesült Államokkal fennálló konfliktus mellett Teherán és Kijev között is élesedett a feszültség. Irán azzal vádolja Ukrajnát, hogy szombaton megtámadott egy iráni kereskedelmi hajót a Kaszpi-tengeren.
Az ukrán hatóságok szerint a hajót katonai felszerelések szállítására használták Irán és Oroszország között. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter közölte, hogy a támadásban egy tengerész meghalt, egy másik pedig megsérült.
Az iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az incidens „nem maradhat válasz nélkül”.
Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szintén megtorlást helyezett kilátásba. Kijelentette, hogy „bármely Irán elleni támadásnak ára van”, majd arra utalt, hogy Ukrajna hamarosan maga is megtapasztalhatja ennek következményeit.
