Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország készen áll egy Európával vívott háborúra, noha állítása szerint Moszkva nem akar fegyveres összecsapást az európai országokkal. A Kreml vezetője október 29-én, az Oroszország–Afrika csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón beszélt erről, és arra figyelmeztetett, hogy egy súlyosabb konfliktusnak nem lennének győztesei. Közben az orosz vezetés kizárná Európát az Ukrajnával és az Egyesült Államokkal tervezett novemberi béketárgyalásokról.
Az orosz elnök a Moszkvában tartott sajtótájékoztatón az európai országok védelmi felkészülésére reagált. Több NATO-tagállamban is egyre hangsúlyosabb kérdés, hogyan erősítsék meg haderejüket az évtized végéig, miközben Oroszország 2022 februárja óta teljes körű háborút folytat Ukrajna ellen.
Putyin szerint Európában sokan egy 2030 körül bekövetkező katonai konfliktus lehetőségéről beszélnek, ő viszont azt állította, hogy Oroszország nem készül ilyen háború indítására.
„Sokan folyamatosan arról beszélnek, hogy 2030-ig fel kell készülni a háborúra. Igaz ez? Nem. Először is: készen állunk, de nem akarunk háborút Európával” – jelentette ki az Interfax hírügynökség által idézett sajtótájékoztatón.
A Kreml vezetője úgy vélekedett, hogy Oroszország 2030-ig történő stratégiai legyőzése aligha lehetséges. Hozzátette, Moszkva elvben támogatja az Európával fennálló kapcsolatok helyreállítását, akár az egyes országokkal külön-külön is.
A békülékenyebbnek szánt kijelentéseket ugyanabban a beszédben fenyegető figyelmeztetés követte.
„És ha túl messzire mennek, nem lesznek győztesek. Ezt senki se felejtse el” – fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök nem pontosította, milyen konkrét európai lépést tekintene olyan határátlépésnek, amely katonai válaszlépést vonhatna maga után.
Putyin a Balti-tengert is megemlítette: nem akar újabb válságot
Putyin a Balti-tenger biztonságáról is beszélt, és párhuzamot vont a térség, valamint a Perzsa-öbölben kialakult feszültségek között.
Az orosz elnök szerint Moszkva nem szeretné, ha a Balti-tengeren is az Ormuz-szorosban tapasztalt helyzethez hasonló válság bontakozna ki. Figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország válaszolni fog az általa provokációnak minősített lépésekre.
„Akarja valaki, hogy a Balti-tengeren is kialakuljon olyan helyzet, mint a Perzsa-öbölben vagy az Ormuz-szorosban? Mi nem akarjuk ezt, de minden provokációra reagálni fogunk” – mondta.
A kijelentés különösen érzékeny kérdést érint, mivel a Balti-tenger partvidékének jelentős részén NATO-tagállamok találhatók. A térség a katonai biztonság és az energiaellátás szempontjából is fontos Európa számára.
Putyin beszámolt arról is, hogy a balti-tengeri helyzetről telefonon egyeztetett Alexander Stubb finn elnökkel és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel. Elmondása szerint a beszélgetéseket az európai vezetők kezdeményezték.
A két politikus a korábbi tájékoztatások szerint az ukrajnai fegyverszünet szükségességét is felvetette. Putyin válaszul ismét azt hangsúlyozta, hogy az orosz nemzeti érdekek figyelembevétele nélkül szerinte nem lehet tartós békét kötni.
Az orosz elnök üdvözölte, hogy egyes európai vezetők továbbra is közvetlen kapcsolatot tartanak vele.
„Végül is vannak olyanok Európában, akik nem akarnak stratégiai vereséget okozni Oroszországnak – ahogyan egyesek szeretnék –, hanem inkább egyfajta konstruktív párbeszédet szeretnének kialakítani” – fogalmazott.
A Kreml nem akarja Európát az ukrajnai béketárgyalások asztalánál látni
Az orosz vezetés kijelentései különösen nagy figyelmet kaptak az Ukrajnáról szóló új diplomáciai egyeztetések előkészítése miatt.
A tervek szerint novemberben Abu-Dzabiban folytatódhatnak az Egyesült Államok közvetítésével zajló orosz–ukrán tárgyalások. A háromoldalú találkozó célja a háború lezárását lehetővé tevő megállapodás feltételeinek megvitatása lenne.
Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója október 28-án közölte, hogy a tárgyalásokon Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével számolnak.
„Megállapodtunk abban, hogy újraindulnak a háromoldalú tárgyalások Oroszország, Ukrajna és az USA részvételével” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy európai képviselők is helyet kaphatnak-e az egyeztetéseken, az orosz tisztviselő elutasító választ adott.
„Ők részt vehetnek, ha jegyet vásárolnak. De senki sem szándékozik meghívni őket a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott Usakov.
A kijelentés szembemegy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontjával, aki többször hangsúlyozta, hogy az európai szövetségeseknek is szerepet kell kapniuk az Ukrajna jövőjét és biztonságát meghatározó döntésekben.
A tervezett abu-dzabi egyeztetés pontos időpontját még nem jelentették be, így a résztvevők végleges köre sem tekinthető lezártnak.
Moszkva azzal fenyeget, hogy az ukrán támadások miatt elmaradhatnak a tárgyalások
A novemberi találkozó előtt újabb feltételt fogalmazott meg az orosz vezetés. Jurij Usakov október 29-én arról beszélt, hogy az ukrán katonai műveletek befolyásolhatják a béketárgyalások újraindítását.
Oroszország november 4-én ünnepli a nemzeti egység napját, amely az 1612-es történelmi eseményekhez, a Moszkvát megszálló lengyel csapatok kiűzéséhez kapcsolódik.
Az orosz elnöki tanácsadó szerint egy ezen a napon végrehajtott nagyszabású ukrán támadás negatívan hatna a tárgyalási légkörre.
„Lássuk, hogyan viselkednek majd ukrajnai ellenfeleink ezekben a napokban. (…) Ha az ünnepség ideje alatt nagyszabású bombázásokra kerül sor, ez valószínűleg befolyásolni fogja a hangulatunkat, ami logikus” – mondta Usakov.
Hozzátette, hogy a háromoldalú találkozó bejelentésére várhatóan november 4. után kerül sor.
A figyelmeztetés az oroszországi dróntámadásokról szóló jelentéseket követte. A Kreml szerint az ukrán haderő jelentős számú pilóta nélküli repülőeszközzel támadott oroszországi célpontokat az Oroszország–Afrika csúcstalálkozó idején.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője különösen szokatlannak nevezte a Moszkva térségét érő támadásokat, tekintettel arra, hogy az orosz fővárosban nemzetközi diplomáciai rendezvényt tartottak.
Az orosz fél több mint ezer lelőtt ukrán drónról számolt be, míg Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester 613, a fővárosi régió felé tartó eszközt említett egy meghatározott éjszakai időszakban. Ezek orosz hatósági adatok, amelyek teljes körű független ellenőrzésére nem volt lehetőség.
Az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások előkészítése így a katonai műveletek folytatódása közben zajlik. A következő diplomáciai forduló hivatalos időpontja és résztvevői továbbra is egyeztetés alatt állnak.
