Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. A 73 éves jogtudós titkos szavazáson 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, tartózkodás nem volt. A választás eredményének kihirdetése után Baka András letette az államfői esküt az Országházban.
Az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján megbízatása az új Alkotmány hatálybalépéséig, legfeljebb öt évig tarthat.
A keddi szavazás egy több hete tartó, komoly politikai konfliktusokkal kísért folyamat végére tett pontot. Sulyok Tamás távozásától Polgár Judit visszautasított felkérésén át több ismert közéleti személy neve is felmerült, mire a Tisza parlamenti frakciója végül titkos szavazással Baka András mellett döntött.
Baka András volt az egyetlen jelölt
Baka András államfőjelöltségét szombaton jelentette be a Tisza frakciója, a jogtudós pedig még aznap elfogadta a felkérést.
A keddi választáson nem volt ellenfele.
A Fidesz és a KDNP korábban közölte, hogy nem vesz részt az új köztársasági elnök megválasztásában. A Fidesz képviselői a szavazás idején a tatai 1956-os emlékműnél tartottak koszorúzást.
A Mi Hazánk saját jelöltet szeretett volna állítani, ehhez viszont nem rendelkezett elegendő képviselői támogatással. Az érvényes jelöléshez legalább 40 országgyűlési képviselő írásbeli ajánlására lett volna szükség.
A párt elnöke, Toroczkai László a parlamentben korábbi döntései miatt is bírálta Baka Andrást, míg a KDNP-s Rétvári Bence egy 1956-os sortűzperhez kapcsolódó strasbourgi ügyet emelt ki kritikájában.
Sulyok Tamás távozása nyitotta meg az utat az új államfő előtt
Az államfőváltás folyamata Sulyok Tamás mandátumának megszűnésével gyorsult fel.
A tavasszal kormányra került Tisza már a választási kampányban jelezte, hogy nem kívánja hivatalában tartani a korábbi köztársasági elnököt. Magyar Péter az április 12-i győzelmi beszédében is távozásra szólította fel Sulyok Tamást.
A kormány eredetileg május 31-ét jelölte meg határidőként, ám az államfő nem mondott le.
Sulyok Tamás akkor azt közölte, hogy megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, és ragaszkodik az alkotmányos eljáráshoz. A Sándor-palota arra hivatkozott, hogy a köztársasági elnök jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény szabályozza.
Mivel a korábbi szabályozás alapján az államfőt csak meghatározott alkotmányos feltételek mellett lehetett idő előtt eltávolítani, végül az Alaptörvény módosításával oldották fel a kialakult patthelyzetet.
Az Alaptörvény módosítása után szűnt meg Sulyok Tamás megbízatása
A tiszás többségű Országgyűlés július 13-án megszavazta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását.
A rendelkezés egyértelműen kimondta: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A módosítást végül Sulyok Tamás is aláírta, így mandátuma július 20-án megszűnt.
Az államfői feladatokat ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök látta el, miközben megkezdődött az új köztársasági elnök kiválasztása.
Az Országgyűlésnek Sulyok távozását követően harminc nap állt rendelkezésére az új államfő megválasztására.
Először Polgár Judit neve került elő
A következő köztársasági elnök személyével kapcsolatban az egyik első komolyan felmerülő név Polgár Judité volt.
A tudományos, kulturális és sportélet tizenhat szereplője levélben javasolta a nyolcszoros olimpikon, nemzetközi sakknagymestert az államfői tisztségre. Magyar Péter ezt követően személyes találkozóra hívta.
A miniszterelnök szerint Magyarországnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki képes az egységet képviselni, és akire az ország büszke lehet.
Polgár Judit végül nem vállalta a jelölést. Döntéséről azt írta:
„ugyanakkor nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, így a felkérésnek nem tudok eleget tenni”.
A Tisza frakciója döntését „sajnálattal, de tisztelettel” tudomásul vette.
Több ismert személyiséggel is tárgyalt Magyar Péter
Polgár Judit visszalépése után ismét megindultak a találgatások arról, ki lehet az államfőjelölt.
Magyar Péter és Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter több tudományos, kulturális és közéleti szereplővel is tárgyalt.
A lehetséges jelöltek között felmerült Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, a Vidéki Prókátor néven ismert Fülöp Botond, valamint Baka András is.
A miniszterelnök augusztus 5-én közölt fotót a Baka Andrással folytatott találkozójáról.
Magyar Péter később arról számolt be, hogy az előző hetekben sok ezer állampolgár több tucat személyt ajánlott a Tisza figyelmébe. A párt vezetése végül tíz jelölttel tárgyalt, közülük hármat terjesztett a parlamenti frakció elé.
A frakció titkos szavazással választotta ki Baka Andrást.
Baka András hosszú jogászi pályát tudhat maga mögött
Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
Ezt követően hosszú időn keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott kutatóként. Szakterületéhez az alkotmányjog, az emberi jogok és a kisebbségi jogok is hozzátartoztak.
Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen dolgozott vendégprofesszorként, és Franciaországba, valamint az NSZK-ba is rendszeresen hívták előadásokat tartani.
1988 és 1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének, 1989 és 1990 között pedig az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek volt az elnöke.
A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990 és 1991 között az MDF országgyűlési képviselője volt, de nem lépett be a pártba.
Tizenhét évet töltött Strasbourgban
Baka András 1991 és 2008 között, két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott Strasbourgban.
Parlamenti mandátumáról akkor mondott le, amikor megkezdte munkáját az európai emberi jogi bíróságon.
2008-ban Sólyom László akkori köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére. Az Országgyűlés 2009-ben hat évre választotta meg.
Mandátuma mégsem tölthette ki a teljes időszakot.
Három és fél évvel korábban ért véget főbírói mandátuma
A Legfelsőbb Bíróság elnökeként Baka András nyilvánosan bírálta az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának több elemét.
Az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések következtében megbízatása 2012. január 1-jén megszűnt, mintegy három és fél évvel az eredetileg tervezett időpont előtt.
Az ügy később Strasbourgba került.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka András tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
A bíróság arra jutott, hogy idő előtti eltávolítása összefüggött azzal, hogy főbíróként nyilvánosan kritizálta az igazságszolgáltatási reformokat és a bírói függetlenséget érintő változtatásokat.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága később azt is kifogásolta, hogy Magyarország nem hajtotta végre teljes körűen a Baka kontra Magyarország ügyben született strasbourgi ítéletet.
Baka András később a Kúria tanácselnökeként folytatta pályáját, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
Baka történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét
Az új köztársasági elnök áprilisban arról beszélt, hogy történelmi helyzetet teremtett a Tisza kétharmados parlamenti győzelme.
Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség lehet ilyen mértékű parlamenti többségre, miközben arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmados hatalom önmagában veszélyeket hordozhat.
Az átalakítás egyik első területének az Alkotmánybíróságot nevezte, és egy új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta.
A keddi titkos szavazással az Országgyűlés végül 140 igen és 6 nem szavazattal választotta meg Baka Andrást Magyarország következő köztársasági elnökének. Az esküt már a parlamentben letette, államfői megbízatását pedig a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon kezdi meg.
