Amikor az ausztrál Paul Conyngham megtudta, hogy kutyáját, Rosie-t agresszív rákkal diagnosztizálták, az állatorvosok kevés reményt adtak: a prognózis szerint az állatnak mindössze néhány hónapja lehetett hátra. A gazda azonban nem fogadta el ezt a kilátást. A kemoterápia és a műtétek ugyan lassították a betegséget, de nem hoztak valódi áttörést. Ekkor Conyngham úgy döntött, hogy saját szakterületére – a gépi tanulásra és az adatelemzésre – támaszkodva keres új lehetőséget.
A történet innen már szinte egy tudományos-fantasztikus film cselekményére emlékeztet: mesterséges intelligencia, genomikai adatok és kutatói együttműködés segítségével egy személyre szabott mRNS-vakcina született meg, amely meglepő eredményeket hozott.
A folyamat első lépése Rosie genetikai állományának vizsgálata volt. A kutya egészséges és daganatos szöveteinek DNS-szekvenálását az ausztrál New South Wales-i Egyetem (UNSW) Ramaciotti Centre for Genomics intézetében végezték el.
Miután az adatok rendelkezésre álltak, Conyngham mesterséges intelligencia-eszközöket – köztük a ChatGPT-t és az AlphaFoldot – használta arra, hogy azonosítsa azokat a genetikai mutációkat, amelyek szerepet játszhatnak a daganat kialakulásában. Az így kapott elemzések alapján kezdett kirajzolódni egy új terápiás megközelítés: egy kifejezetten Rosie genetikai profiljára szabott mRNS-vakcina.
A The Australian beszámolója szerint a kutatók eleinte meglepődtek a kérésen, de hamar világossá vált számukra, hogy Conyngham rendkívül alaposan készült. Nem csupán kérdésekkel érkezett, hanem konkrét elemzésekkel és javaslatokkal.
A vakcina fejlesztésében Páll Thordarson professzor, az UNSW RNA Institute kutatója is részt vett. A rendelkezésre álló genetikai adatok és az elemzések alapján sikerült létrehozni egy olyan egyedi mRNS-vakcinát, amely kifejezetten Rosie daganatának genetikai sajátosságait célozta.
Az ausztrál médiában megjelent beszámolók szerint ez lehet az első személyre szabott mRNS-vakcina, amelyet egy állat számára fejlesztettek ki ilyen módon.
Az eredmény meglepő volt: Rosie egyik nagy daganata körülbelül a felére csökkent, miközben a kutya általános állapota is javulni kezdett.
A történet nemcsak azért keltett érdeklődést, mert egy állat pozitívan reagált a kezelésre. A tudományos közösséget inkább az lephette meg, hogy az egész folyamat egy olyan ember kezdeményezésére indult, aki nem rendelkezik formális biológiai vagy orvosi végzettséggel.
A projektben részt vevő kutatók szerint figyelemre méltó volt, ahogyan Conyngham összekapcsolta a genomikai adatelemzést, a mesterséges intelligenciát és a személyre szabott orvoslás gondolatát.
Az UNSW korábban saját felületein is beszámolt Rosie történetéről, ami arra utal, hogy az esetet az akadémiai körökben is komolyan figyelemmel kísérték.
A kutatók szerint az ilyen jellegű megközelítések túlmutathatnak az állatgyógyászaton. Ha a személyre szabott mRNS-alapú kezelések bizonyos esetekben állatoknál működnek, az felgyorsíthatja a személyre szabott onkológiai terápiákról szóló kutatásokat az emberi gyógyászatban is.
Az mRNS-technológia – amely a COVID-19 vakcinák révén vált széles körben ismertté – jelenleg is számos rákellenes klinikai vizsgálat középpontjában áll. Ugyanakkor ezek a kezelések még nem számítanak rutinszerű terápiának.
Paul Conyngham maga is óvatosan fogalmazott az eredményekkel kapcsolatban. Nem állítja, hogy áttörést ért el a rák gyógyításában, de úgy véli, a kezelés időt és jobb életminőséget adott Rosie-nak.
A decemberben beadott injekciók után a daganat látványosan visszahúzódott, és a kutya újra energikusabbá vált.
A történet természetesen számos kérdést vet fel – etikai, orvosi és szabályozási szempontból egyaránt. Mégis jól mutatja, milyen gyorsan változik a tudomány világa.
A mesterséges intelligencia ma már nem csupán szövegek vagy képek feldolgozásában segít. Egyre gyakrabban jelenik meg az orvostudomány és a biológiai kutatások határterületein is, ahol néha egészen váratlan eredmények születnek.
