Donald Trump pénteken azzal indokolta Grönland annektálásának szándékát, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a szigetre a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében.
Az amerikai elnök szerint a térségben jelen lévő orosz és kínai hajók miatt Washington nem hagyhatja a térséget Dánia vagy más országok felügyeletére – számolt be róla az AFP és a Reuters hírügynökség.
„Szükségünk van Grönlandra, és nagyon fontos a nemzetközi biztonság szempontjából. Szükségünk van Grönlandra (…) Nem az Egyesült Államok békéjéről beszélünk, hanem a világbékéről” – fogalmazott Donald Trump, néhány órával azután, hogy alelnöke, JD Vance látogatást tett Grönlandon, amelyet a sziget vezetői hevesen bíráltak.
Trump hozzátette: „Ha megnézzük a vízi utakat, mindenütt kínai és orosz hajók vannak (…) Nem számíthatunk arra, hogy Dánia vagy bárki más gondoskodik erről a helyzetről.”
Erős ellenállás a grönlandiak részéről
Donald Trump korábban már javasolta Grönland megvásárlását, egy januári nyilatkozatában pedig a katonai beavatkozás lehetőségét sem zárta ki. A terv azonban széles körű elutasításba ütközött mind a politikai vezetők, mind a grönlandi lakosság részéről.
Bár sok grönlandi támogatja a függetlenség eszméjét, a gazdasági realitások miatt kevesen tartják azt elérhetőnek. Egy friss felmérés szerint a lakosság 85 százaléka elutasítja, hogy a sziget az Egyesült Államok részévé váljon.
Grönland több mint 600 éve Dánia része, és jelenleg félig szuverén autonómiát élvez. A sziget stratégiai szerepe megkérdőjelezhetetlen: itt található a Pituffik légi bázis, amely kulcsszerepet játszik az amerikai ballisztikus rakéták korai előrejelző rendszerében. A sziget földrajzi elhelyezkedése miatt az Európa és Észak-Amerika közötti legrövidebb repülési és rakétaútvonal Grönlandon keresztül vezet.
Washington már korábban is jelezte, hogy bővítené katonai jelenlétét a térségben, többek között radarok telepítésével az atlanti vizek megfigyelésére, amelyeken keresztül orosz hadihajók és atom-tengeralattjárók haladnak el.
A feszültség növekszik a térségben, miközben az USA geopolitikai pozícióinak megerősítésére törekszik a sarkvidéki térségben – egy olyan helyen, amelynek jövőjét egyre inkább meghatározza a nagyhatalmak versengése.
