Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, megpróbálva meggyőzni az orosz elnököt, hogy fogadja el az ukrajnai tűzszünetet, ezzel megnyitva az utat a háború lezárása felé. Az első óra elteltével a Fehér Ház bejelentette, hogy „a megbeszélés jól sikerült”.
Hogy megmutassa dominanciáját, Putyin jelentős késéssel vette fel a telefont, jóval a szóvivője által bejelentett időpont után. Ennek oka, hogy éppen orosz iparosokkal és vállalkozókkal tárgyalt, jelezve, hogy Oroszország gazdasági érdekei számára előbbre valók, mint Ukrajna sorsa és az amerikai elnökkel való egyeztetés.
„Az ukrajnai békemegállapodás számos elemében már megállapodtak (Oroszországgal), de sok kérdés még megvitatásra vár. Minden hét 2500 halott katonát hoz mindkét oldalon, és ennek MOST véget kell vetni”
Ezt az üzenetet Donald Trump néhány órával a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélése előtt tette közzé. Egyértelműen jelezte, hogy célja Putyin beleegyezésének elnyerése egy teljes és azonnali tűzszünethez.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője így fogalmazott: „Természetesen vannak előzetes megállapodások. De még sok kérdésről kell tárgyalni a kétoldalú kapcsolataink normalizálásáról, valamint az ukrán válságról is.”
„Az egyetlen ok, amiért belekeveredtem ebbe az egész orosz-ukrán ügybe, az humanitárius. Rengeteg embert ölnek meg ott, és rá kellett kényszerítenünk Ukrajnát, hogy helyesen cselekedjen” – nyilatkozta Donald Trump.
Moszkva álláspontja továbbra is változatlan: a tűzszünetet csak akkor hajlandó elfogadni, ha bizonyos feltételei teljesülnek. Ezek között szerepel Ukrajna NATO-tagságának kizárása, valamint egy új európai biztonsági architektúra kialakítása.
Míg a 2022 szeptemberében elcsatolt négy ukrán régió – Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – kérdéses maradhat, a Trump-adminisztráció máris hajlandó lenne elismerni a Krím félszigetet orosz területként bármilyen békemegállapodás részeként. A Semafor amerikai hírplatform szerint Fehér Ház-beli források ezt az opciót mérlegelik.
Egy másik jeleként annak, hogy Washington hajlik Moszkva követeléseinek elfogadására, hogy Trump kivonta az USA-t az ukrajnai orosz háborús bűnöket vizsgáló multinacionális csoportból.
Trump és Putyin a stratégiai vagyonokról is tárgyalt
A találkozón szó esett a Zaporozsjei Atomerőműről, amely Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, és 2022 márciusa óta orosz ellenőrzés alatt áll. Az eszközök között szerepel az európai bankokban befagyasztott több százmilliárd dollár és euró, amelyeket a nyugati országok szerint Ukrajna újjáépítésére vagy hadseregének megerősítésére kellene fordítani.
„Nem tudjuk pontosan, milyen állapotban van az atomerőmű, de az elmúlt években több incidens is történt körülötte. Ukrajna vissza akarja szerezni? Oroszország azonban már csatlakoztatta az energiahálózatához. Az említett eszközök között a befagyasztott pénzek is szerepelnek, amelyeket Moszkva vissza akar kapni” – mondta Nick Paton Walsh.
Európai vezetők és biztonsági szakértők komolyan megkérdőjelezik Vlagyimir Putyin tűzszüneti szándékait.
„A kérdés az, hogy az orosz Kurszk térségében állomásozó 15 ezer ukrán katona hogyan vonul vissza? Hová fogják átcsoportosítani a 60 ezer mozgósított orosz katonát? Taktikailag ez egy újabb stratégiai átcsoportosítást jelenthetne” – mondta Michael Clarke biztonsági szakértő.
„A térség heves harcok színtere volt, több ezer életet követelve. Az oroszok újabb területeket akarnak megszerezni, míg az ukránok számára minden négyzetkilométer létfontosságú” – fejtette ki véleményét Nick Paton Walsh.
A Trump-Putyin találkozó előestéjén Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke üzenetet küldött Trump elnöknek.
„Kedves szövetségesek, a litván ügyészség vizsgálata megerősítette a gyanúnkat, hogy a vilniusi és varsói bevásárlóközpontok elleni gyújtogatásokért az orosz katonai titkosszolgálatok felelősek!”
Tusk figyelmeztetése azonban úgy tűnik, süket fülekre talált a Trump-adminisztrációban, amely egyre inkább a Kremlhez való közvetlen tárgyalások felé fordul.
