Új mérföldkőhöz érkezett a xenotranszplantáció: egy genetikailag módosított sertésből származó vese 271 napon át működött egy amerikai férfi szervezetében. Tim Andrews szerint a beavatkozás hónapokra megszabadította a dialízistől, az orvosok pedig úgy látják, hogy a sertésszervek a jövőben átmeneti megoldást jelenthetnek azok számára, akik emberi donorra várnak – írja a BBC.
Tim Andrews számára a transzplantáció elsősorban időt jelentett.
A férfi végstádiumú veseelégtelenségben szenvedett, és rendszeresen dialízisre kellett járnia, miközben arra figyelmeztették, hogy akár hét évig is várhat egy emberi donorvesére.
„Az idő nem volt mellettem… a helyzet nagyon lehangolóvá vált” – mondta.
A sertésből származó szerv beültetésének lehetőségét ezért „reménynek” és „fénynek a alagút végén” nevezte.
„A remény a legfontosabb: az esély arra, hogy megszabadulj a [dialízis] géptől, és élhesd az életedet” – fogalmazott.
A sertésvese azonnal működésbe lépett
Andrews 2-es típusú cukorbetegség következtében kialakult végstádiumú veseelégtelenségben szenvedett. 66 éves volt, amikor 2025. január 25-én megkapta a genetikailag módosított sertésvesét.
A The Lancet orvosi folyóiratban közölt adatok szerint a szerv a beültetés után azonnal működni kezdett.
A vese összesen 271 napig látta el feladatát, egészen addig, amíg 2025 októberében el nem kellett távolítani.
Ezt követően Andrewsnak 82 napig ismét dialízisre volt szüksége, majd januárban emberi donortól kapott vesét. Ez a szerv jelenleg megfelelően működik.
A Mass General Brigham csapata szerint az eset azt mutatja, hogy a sertésszervek átmeneti megoldásként szolgálhatnak addig, amíg emberi donor nem válik elérhetővé.
A szervhiány miatt keresnek új megoldásokat az orvosok
A xenotranszplantáció, vagyis állati szervek emberi szervezetbe történő átültetése azért került egyre inkább a kutatások középpontjába, mert világszerte jelentős hiány van transzplantációra alkalmas szervekből.
Az Egyesült Államokban körülbelül 100 000 ember vár veseátültetésre, miközben évente mindössze mintegy 25 000 transzplantációt végeznek.
Nagy-Britanniában több mint 7000 ember szerepel a veseátültetésre várók listáján.
Leonardo Riella, a Mass General Brigham Transzplantációs Tudományos Központjának munkatársa szerint a helyzet már válságos méreteket öltött.
„Minden erőfeszítést megteszünk, hogy reményt nyújtsunk, és szilárdan hisszük, hogy a xenotranszplantáció alternatívát jelenthet azoknak a betegeknek, akiknek nincs élő donoruk; így elkerülhetnénk a dialízist, és közvetlenül a transzplantáció szakaszához juthatnánk” – mondta.
69 génmódosítással próbálták „humanizálni” a sertés veséjét
A sertéseket több okból is alkalmasnak tartják a xenotranszplantációs kutatásokra. Szerveik mérete közel áll az emberi szervek méretéhez, tenyésztésük pedig régóta jól ismert.
Egy hagyományos sertésszervet viszont az emberi immunrendszer azonnal idegenként ismerne fel, és rendkívül erős kilökődési reakció indulna el.
Ennek elkerülésére a kutatók Yucatan-fajtájú, kisebb testméretű sertéseket használtak, amelyeket összesen 69 génmódosítással alakítottak át.
A változtatások egy része eltávolította a sertéssejtek olyan jellemzőit, amelyeket az emberi immunrendszer megtámadna.
Más módosítások emberi DNS-elemeket adtak a sejtekhez, hogy kevésbé legyenek felismerhetők idegen szövetként, további génmódosításokkal pedig a sertés DNS-ében található vírusokat deaktiválták a fertőzésveszély csökkentése érdekében.
Hónapok után károsodni kezdtek a vese erei
A beültetést követően voltak korai jelei annak, hogy Andrews immunrendszere megpróbálja kilökni a sertésvesét.
Az orvosok ezt a gyógyszeres kezelés módosításával kezelték.
Körülbelül hat hónappal később viszont a vese véredényei károsodni kezdtek, gyulladás alakult ki, és a szerv működése fokozatosan romlott.
A folyamat pontos oka nem ismert, mivel az orvosok nem találtak arra utaló jelet, hogy antitestek támadták volna meg közvetlenül a sertésvesét.
A The Lancet-ben közölt beszámoló szerint:
„Ez az eset jól illusztrálja mind a lehetőségeket, mind a továbbra is fennálló kihívásokat a klinikai vese-xenotranszplantáció területén.”
