Több mint 450 ezer többlethalálozással járhat világszerte a jelenlegi, rendkívül erős El Niño a következő hat hónapban – erre jutott egy új klímakutatói becslés. A szám nem egy már bekövetkezett halálozási mérleg, hanem annak modellezése, hogy 2026 szeptembere és 2027 februárja között hány további haláleset kapcsolódhat az El Niño miatt megemelkedő hőmérséklethez – írja a The Guardian.
A kutatók becslése szerint a többlethalálozás elérheti a 451 ezret, és a hőség egészségügyi hatásai a jelenlegi előrejelzési időszaknál tovább, akár 2027 júniusáig vagy júliusáig is érezhetők maradhatnak.
A leginkább veszélyeztetett térségek között Nigéria, Indonézia, Szudán, India és Brazília szerepelnek. A Száhel-övezet és Délkelet-Ázsia szintén kiemelten érintett lehet.
24 378 régió adataiból készítették a becslést
A kutatók világszerte 24 378 régió adatait elemezték.
Az 1996 és 2025 közötti időszak havi hőmérsékleti adatait vetették össze a hőséghez kapcsolódó többlethalálozással, majd ezt kombinálták azokkal az előrejelzésekkel, amelyek azt mutatják, mekkora további felmelegedést okozhat az El Niño a következő hónapokban.
A számítás alapját az adott régiók átlagos havi hőséghez köthető halálozása jelentette.
A kutatók szerint azért készítették ilyen részletes földrajzi bontásban a modellt, hogy már előre azonosíthatók legyenek azok a térségek, ahol célzott intézkedésekkel életeket lehet menteni.
Ezek közé tartozhatnak a pontosabb hőségriasztások, a klimatizált vagy hűtött menedékhelyek kialakítása, az egészségügyi személyzet megerősítése a legforróbb időszakokban, valamint a kültéren dolgozók fokozott védelme.
Nigéria és Indonézia lehet a legsúlyosabban érintettek között
A becslés szerint a legnagyobb többlethalálozás a trópusi országokban várható, ahol a magas hőmérséklet eleve komoly egészségügyi terhelést jelent.
A leginkább érintett országok között Nigéria, Indonézia, Szudán, India és Brazília szerepelnek.
Indonéziában a kutatók körülbelül 19 300 olyan többlethalálesettel számolnak a következő hat hónapban, amely az El Niño okozta további hőséghez kapcsolódhat.
Az Egyesült Államok is bekerült a húsz leginkább érintett ország közé. Ott körülbelül 3500 további hőséghez kapcsolódó halálesetet jelez a modell.
A 451 ezres szám nem biztos jóslat
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a 451 000-es érték becslés, és nem azt jelenti, hogy pontosan ennyi ember fog meghalni.
A szám a jelenlegi hőmérsékleti előrejelzések és a korábbi halálozási adatok közötti összefüggésből származik.
Michael Greenstone, a Climate Impact Lab társalapítója és a Chicagói Egyetem professzora szerint a hatalmas szám mögött fontos látni az emberi léptéket is.
„A 451 000 emberre vonatkozó becslés olyan nagy szám, hogy könnyű érzéketlenné válni iránta, pedig szülőkről és gyerekekről, nagyszülőkről és szomszédokról, dolgozó, családjukról gondoskodó emberekről van szó” – fogalmazott.
A jelentést még benyújtják egy szakmailag lektorált tudományos folyóirathoz. A kutatók szerint a már alkalmazott módszertan lektorált kutatásokon alapul, és az eredményeket a várható kockázatok miatt még a publikálás előtt nyilvánosságra hozták.
A jelenlegi El Niño már rekordokat dönt
Az El Niño természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán trópusi térségének felmelegedésével jár, és jelentősen átrendezheti a világ légköri és csapadékrendszereit.
A jelenlegi esemény szokatlanul erős.
A The Guardian szerint az El Niñohoz kapcsolódó óceáni hőmérsékleti eltérés már hónapokkal a várható csúcs előtt meghaladta a korábban mért rekordokat. A jelenség intenzitását egyes kutatók „elképesztőnek” és „Godzilla-szintűnek” nevezték.
Az El Niño hatásai ráadásul egy eleve melegebb globális éghajlatra rakódnak rá, ezért ugyanaz a természetes ingadozás nagyobb hőterheléssel járhat, mint évtizedekkel korábban.
Nemcsak a hőség jelent veszélyt
A 451 ezres becslés kizárólag az El Niño okozta további hőmérséklet-emelkedéshez kapcsolódó halálozással számol.
A jelenség más következményei – például a szárazság, az erdő- és bozóttüzek, az áradások vagy az élelmiszerhiány – további egészségügyi és humanitárius kockázatokat jelenthetnek.
El Niño idején egyes térségekben drasztikusan csökkenhet a csapadék mennyisége, míg máshol rendkívüli esőzések és árvizek alakulhatnak ki.
Indonéziában már most súlyos erdőtüzek és veszélyes füstszennyezés alakult ki, amelyet a rendkívül száraz időjárás tovább erősít.
Közel 50 millió embert sodorhat akut élelmiszerhiányba
Az El Niño az élelmiszer-termelést is komolyan érintheti.
Az ENSZ Világélelmezési Programjának becslése szerint a 2026–2027-es El Niño legalább 49 millió további embert taszíthat akut élelmiszer-bizonytalanságba 2027 végéig. A szervezet 45 olyan országot vizsgált, amelyek már most is sérülékenyek, és ahol a jelenség várhatóan jelentősen megváltoztatja a csapadékviszonyokat, a hőmérsékletet, valamint az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Ezekben az országokban az akut élelmiszerhiánnyal küzdők száma a jelenlegi mintegy 225 millióról 274 millióra emelkedhet.
A legsúlyosabb hatások Közép-Amerika és Dél-Afrika egyes részein várhatók, de Kelet-Afrika, Dél-Ázsia és Délkelet-Ázsia is komoly veszélynek van kitéve.
A kutatók szerint a mostani helyzet betekintést adhat a jövő éghajlatába
A jelentés készítői szerint a jelenlegi El Niño nemcsak rövid távú veszélyt jelent.
Egyes térségekben olyan hőmérsékleti szinteket idézhet elő, amelyek a hosszú távú éghajlati modellek szerint nagyjából két évtized múlva válhatnak megszokottabbá.
Tamma Carleton, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint ezért a mostani időszak olyan intézkedések kipróbálására is lehetőséget ad, amelyek később tartósan szükségessé válhatnak.
„A sürgősségi reagálás megerősítésével és az erőfeszítéseink pontosabb célzásával idén sok életet meg lehet menteni” – mondta.
