Szeptember 10-től hektáronként 500 ezer forintos mulasztási bírság kapcsolódhat az elhanyagolt szőlő rendeltetésszerű művelésének elmulasztásához. A szigorítás egyik célja az aranyszínű sárgaság terjedésének lassítása, mert a gondozatlan tőkék fertőzési forrássá válhatnak.
A változás elsősorban az ültetvényhasználókat érinti. A jogszabály indokolása kiemelten hivatkozik a szőlő aranyszínű sárgaságára, vagyis a Flavescence dorée nevű fitoplazmás betegségre.
A betegség nem veszélyes az emberre, a szőlőben mégis rendkívüli kárt okozhat. A Nébih szerint a fertőzött tőkék terméshozama 20–50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig kedvező körülmények között egyetlen év alatt megtízszereződhet.
Mit jelent a rendeltetésszerű művelés?
A szőlőterületet nem elég időnként lekaszálni. A használónak gondoskodnia kell a tőkék, a sorközök és a növényállomány olyan kezeléséről, amely nem segíti a betegségek és kártevők terjedését.
Ha a hatóság a rendeltetésszerű művelés elmaradása miatt elrendeli az ültetvény kivágását, a kötelezettség elmulasztásához szeptember 10-től hektáronként 500 ezer forintos bírság társulhat.
Ez nem jelenti azt, hogy minden elhanyagoltabb kerti tőkéért automatikusan félmilliós büntetés jár. A pontos jogkövetkezmény a terület jogi besorolásától, méretétől, állapotától és a hatósági eljárástól függ.
Ezek lehetnek az aranyszínű sárgaság jelei
A betegség tünetei a nyár második felétől válnak könnyebben felismerhetővé. A levelek elszíneződhetnek és lefelé sodródhatnak. Fehér szőlőnél sárgulás, kékszőlőnél vörösödés jelentkezhet.
A hajtások nem érnek be megfelelően, gumiszerűek maradhatnak, a fürtök pedig fonnyadhatnak vagy teljesen elszáradhatnak. A tünetek más betegségekre és tápanyaghiányra is hasonlíthatnak, ezért ránézés alapján nem lehet biztos diagnózist felállítani.
Gyanú esetén a területileg illetékes növényvédelmi hatóságot vagy hegybírót kell értesíteni. Fertőzöttnek tűnő szaporítóanyagot, vesszőt vagy tőkét nem szabad másik kertbe átvinni.
A szőlőkabóca terjeszti a kórokozót
A fitoplazmát főként az amerikai szőlőkabóca viszi át egyik tőkéről a másikra. A védekezés ezért nemcsak a beteg növények eltávolításából, hanem a rovar elleni összehangolt növényvédelmi intézkedésekből is áll.
Permetezés előtt mindig az adott területre érvényes hatósági felhívást és a készítmény engedélyokiratát kell ellenőrizni. Virágzó növények, méhek, háziállatok és közeli konyhakertek miatt különösen fontos az előírt dózis és kijuttatási idő betartása.
A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a felderítő szemlékbe a laboratóriumi vizsgálatok kivételével feljogosított növényorvosokat vonjanak be. A cél a fertőzési gócok gyorsabb megtalálása.
