Nem az infláció, hanem az árak tartós csökkenése okozhatja a következő évtized egyik legnagyobb gazdasági fejtörését – legalábbis Elon Musk szerint. Az üzletember úgy véli, a mesterséges intelligencia és a robotika olyan mértékben növelheti a termelést, hogy az árukból és szolgáltatásokból idővel több állhat rendelkezésre, mint amennyit az emberek képesek elfogyasztani.
Ebben a világban a pénz szerepe is alapvetően megváltozna. Musk jóslata szerint 2036-ra már nem feltétlenül a vásárlóerő szabná meg, ki milyen javakhoz férhet hozzá, mert a technológia bőséget teremthet ott, ahol ma még hiány, magas ár vagy korlátozott kapacitás határozza meg a mindennapokat.
A gondolatot a The Economist főszerkesztőjével, Zanny Minton Beddoes-szal folytatott beszélgetésében fejtette ki. A lap az interjút úgy vezette fel, mint egy eszmecserét arról, miként élhetnek az emberek, ha az AI és a robotok egyszer szinte minden munkát képesek lesznek elvégezni. A beszélgetés összefoglalója szerint Musk arra számít, hogy ebben a gazdaságban már a defláció jelentheti a nagyobb kihívást.
Elon Musk szerint a technológiai bőség írhatja át a pénz szerepét
A pénz azért nélkülözhetetlen a mai gazdaságban, mert rajta keresztül jutunk hozzá az élelmiszerhez, a lakhatáshoz, a közlekedéshez, a szórakozáshoz és a szolgáltatásokhoz. Musk érvelése szerint ez a rendszer akkor veszíthet jelentőségéből, ha a gépek már olyan mennyiségben képesek előállítani mindezeket, hogy a kínálat messze meghaladja az emberi igényeket.
„Pénzre van szükséged az árukhoz és szolgáltatásokhoz… Ha a robotok és a mesterséges intelligencia több árut és szolgáltatást nyújtanak, mint amennyit bármelyik ember elfogyaszthatna, akkor mire kell neked a pénz?” – fogalmazott Elon Musk.
Jóslatának középpontjában tehát nem a készpénz vagy a bankszámlák egyszerű megszüntetése áll. Egy olyan gazdasági modellről beszél, amelyben a mesterséges intelligencia és a robotok radikálisan kibővítik a termelési kapacitást, ezért a pénz fokozatosan elveszítheti mai elosztó szerepét.
Közvetlen támogatást kaphatnának az automatizálás miatt kiszoruló emberek
Zanny Minton Beddoes arra is rákérdezett, miként lehetne eljutni ehhez a technológiai bőséghez úgy, hogy közben emberek tömegei veszíthetik el a munkájukat az automatizálás következtében. Felmerült a vagyon nagyobb mértékű újraelosztása, a tőke magasabb adóztatása és az univerzális alapjövedelem bevezetése is.
Musk egy közvetlenebb megoldást vázolt fel: szerinte az állam pénzügyi támogatást folyósíthatna azoknak, akiknek a megélhetését átalakítja a mesterséges intelligencia.
„Úgy gondolom, a Pénzügyminisztériumnak egyszerűen csekkeket kellene kiállítania az embereknek” – mondta.
A felvetés rögtön újabb kérdést hozott. Ha a kormány nagy mennyiségű pénzt juttatna a lakosságnak, az a jelenlegi gazdasági logika szerint növelhetné az inflációt. Musk úgy látja, egy AI által uralt gazdaságban már más erők alakíthatják az árakat.
Az infláció helyett a defláció kerülhet előtérbe
Elon Musk abból indul ki, hogy az infláció alakulását nem csupán a forgalomban lévő pénz mennyisége, hanem az elérhető áruk és szolgáltatások köre is meghatározza. Ha a technológia sokkal gyorsabban növeli a termelést, mint ahogy a pénzkínálat bővül, szerinte nem áremelkedés, hanem árcsökkenés következhet.
„Az infláció egyszerűen a pénz és az áruk, illetve szolgáltatások közötti arány. Ha az áruk és szolgáltatások termelése drámaian megnő… akkor pénzt lehet létrehozni az adatbázisban.”
Ebből vezette le beszélgetésének egyik legmerészebb állítását: „Megfogalmazok egy jóslatot, mégpedig azt, hogy a defláció lesz a probléma, nem az infláció.”
A kijelentés egy olyan jövőképre épül, amelyben a robotok és az AI nem pusztán néhány munkafolyamatot gyorsítanak fel, hanem a világgazdaság termelési képességét is alapjaiban változtatják meg. Az interjúról készült beszámolók szerint Musk úgy számol, hogy a kínálat növekedése idővel az emberi fogyasztás határaiba ütközhet.
A legnehezebb időszak az átmenet lehet
Zanny Minton Beddoes nem a technológiai bőség elméleti lehetőségét vitatta, hanem azt kérdezte, hogyan jutna el oda a társadalom. A munkahelyek megszűnése és az egyenlőtlenségek növekedése komoly politikai feszültségeket kelthet, miközben egyre erősebbé válhatnak az államosítást, az adóemelést vagy más radikális gazdasági beavatkozásokat követelő hangok.
A mesterséges intelligencia által termelt bőség önmagában még nem válasz arra, hogyan oszlanak majd el az új technológia előnyei. A beszélgetésben ezért nemcsak a távoli, pénz nélküli jövő jelent meg, hanem az odáig vezető út bizonytalansága is: mi történik azokkal, akiknek a munkáját előbb váltja ki az automatizálás, mint hogy az ígért jólét mindenki számára elérhetővé válna?
Musk saját bevallása szerint sem kizárólag lelkesedéssel figyeli ezt a folyamatot.
„Őszintén szólva, ha bármelyik napon – akár ugyanazon a napon belül is – megkérdeznél, azt mondanám, hogy a mesterséges intelligencia kapcsán az lelkesedéstől a rettegésig jutottam el” – tette hozzá.
Becslése szerint körülbelül öt éven belül a mesterséges intelligencia okosabbá válhat, mint a Föld teljes lakossága együttvéve. Úgy látja, a technológiai fejlődést már nem lehet megállítani, ezért a figyelmet arra kell fordítani, hogyan használható biztonságosan, és miként érhető el, hogy az előnyei meghaladják a társadalomra jelentett kockázatokat.
