Évente kétszer ugyanaz történik: tavasszal előre, ősszel visszaállítjuk az órákat, és vele együtt néhány napra az alvásunk, a napi rutinunk és sokak közérzete is felborul. Miközben az Európai Unióban továbbra is érvényben maradt a nyári és téli időszámítás váltogatása, Európa több országa már évekkel ezelőtt szakított ezzel a rendszerrel – írja a Blic.
Az időátállítás körüli vita régóta nemcsak kényelmi kérdés. A támogatói korábban elsősorban az energiamegtakarítást emelték ki, az ellenzők szerint viszont a modern életben ez az előny már jóval kisebb, miközben a rendszer megzavarhatja az alvási ritmust, nehezítheti a közlekedési és informatikai rendszerek működését, és a mindennapi életben is plusz alkalmazkodást követel.
Több európai ország már fix időszámítást használ
Európában és közvetlen környezetében több olyan ország is van, ahol már nem állítják át az órákat évente kétszer. Izland egész évben ugyanazt az időszámítást használja, Törökország pedig 2016-ban döntött úgy, hogy véglegesen rögzíti a hivatalos időt.
Hasonló rendszert alkalmaz Oroszország, Fehéroroszország, Örményország és Grúzia is, így ezekben az országokban nem kell tavasszal és ősszel újra átállítani az órákat.
Az Európai Unióban ezzel szemben a változtatás terve már évekkel ezelőtt politikai szintre került, de azóta sem sikerült lezárni a kérdést. 2018-ban az Európai Bizottság uniós konzultációt szervezett, amelyben mintegy 4,6 millió ember vett részt. A válaszadók 84 százaléka támogatta a szezonális óraátállítás eltörlését.
A Bizottság ezt követően azt javasolta, hogy szűnjön meg a tavaszi és őszi időváltás, és minden tagállam dönthesse el, hogy tartósan a nyári vagy a téli időszámítást választja.
A terv végrehajtása mégis elakadt. A tagállamok nem jutottak közös álláspontra arról, hogyan hangolják össze az időzónákat, és felmerült az a veszély is, hogy a különböző országok eltérő döntései túlságosan széttagolnák az uniós rendszert. Emiatt az EU tagállamaiban továbbra is évente kétszer állítjuk át az órákat.
A világ nagy része már nem alkalmazza az óraátállítást
Globálisan sok ország már régen felhagyott a szezonális időváltással. Kína 1991-ben törölte el a nyári időszámítást, és ma India, Japán, Dél-Korea, Thaiföld, Vietnam, Indonézia, Malajzia és Szingapúr sem állítja át az órákat az év során.
A Közel-Keleten Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait és Bahrein is egész évben ugyanazt az időszámítást használja. Irán 2023-tól szüntette meg a szezonális óraátállítást.
Dél-Amerikában Brazília, Argentína, Kolumbia, Peru és Ecuador szintén nem alkalmazza ezt a rendszert. Brazília 2019-ben döntött az időátállítás eltörléséről.
Ausztráliában már jóval összetettebb a helyzet, mert az egyes államok különböző szabályokat követnek. Új-Dél-Wales, Victoria, Dél-Ausztrália, Tasmania és az Ausztrál Fővárosi Terület használ nyári időszámítást, míg Queensland, Nyugat-Ausztrália és az Északi Terület nem vált időt.
Az energiamegtakarítás már nem olyan jelentős, mint régen
A nyári időszámítás egyik eredeti célja az volt, hogy a hosszabb esti világosság miatt kevesebb mesterséges fényre legyen szükség, így energiát lehessen megtakarítani. A modernebb fogyasztási szokások és technológiák mellett ez az előny már jóval kisebb lehet, mint korábban.
Az időátállítás ezzel szemben több területen is nehézséget okozhat. Az informatikai rendszerekben technikai problémákat idézhet elő, a nemzetközi közlekedés menetrendjeit bonyolíthatja, és az emberek napi ritmusát is megzavarhatja.
Az alvás-ébrenlét ciklus hirtelen eltolódása a cirkadián ritmusra is hatással lehet, ami alvászavarral, fáradtsággal és átmeneti teljesítménycsökkenéssel járhat.
Az Egyenlítőhöz közelebb fekvő országokban még kevesebb gyakorlati haszna van az időátállításnak, mivel ott az év során jóval kisebb mértékben változik a nappalok hossza. Emiatt ezekben a térségekben sok helyen eleve nem alakult ki, vagy már régen megszűnt a szezonális időváltás gyakorlata.
