Donald Trump beszédeihez régóta hozzátartoznak a széles karmozdulatok, az ismétlődő kézgesztusok és a forgatókönyvtől eltérő kitérők. Egy testbeszéd-szakértő szerint az amerikai elnök legutóbbi fehér házi szereplésén mégis feltűnően nagyobb önuralmat mutatott, mint első hivatali ciklusa idején – írja az Unilad.
Inbaal Honigman a Los Angeles Dodgers tiszteletére rendezett esemény felvételeit elemezte. A baseballcsapatot a World Series-győzelem után fogadták a Fehér Házban, ahol Donald Trump beszédet mondott, majd a játékosok és a klub vezetőinek társaságában ünnepelte a bajnoki címet.
A szakértő úgy látta, hogy a 80 éves elnök ezúttal tudatosabban követte az előre elkészített szöveget, és kevesebb teret adott a korábbi fellépéseire jellemző, szabadabb gesztusoknak.
Donald Trump igyekezett a forgatókönyvnél maradni
Inbaal Honigman szerint már abból is látszott a változás, ahogyan az elnök a meghívottakat és a jelenlévőket felsorolta. Tekintetét gyakran lesütötte, és a pódiumon elhelyezett jegyzetekre összpontosított.
„Trump minden tőle telhetőt megtesz, hogy betartsa a forgatókönyvet.”
„Amikor felsorolja a jelenlévők nevét, lesütött szemmel a pódiumon lévő súgókártyákra koncentrál.”
A szakértő szerint ez a viselkedés eltér attól, amit Donald Trump első elnöksége idején rendszeresen látni lehetett.
„Ez egy másik Trump, mint aki a 45. elnök volt. Akkoriban a forgatókönyv betartása nem tartozott a repertoárjába, de nem ez az egyetlen különbség” – mondta.
A megfigyelés azért is feltűnő, mert Donald Trump a közelmúltban is tartott olyan beszédeket, amelyek során hosszabb időre eltért az eredeti témától. Egy pennsylvaniai teherautógyárban rendezett júniusi szereplésén a gazdaságról meghirdetett beszéd személyes történetekkel, politikai sérelmekkel és a transznemű sportolók szereplését kifigurázó utánzással egészült ki.
Kevesebb széles mozdulat, több önkontroll
Inbaal Honigman értelmezése szerint az elnök most felelősségteljesebb és összeszedettebb képet szeretne mutatni magáról. Korábbi szereplésein gyakran egész felsőtestével gesztikulált, karjait szélesen kitárta, és mozdulatai követték beszédének változó ritmusát.
A Dodgers fogadásán ezzel szemben többnyire a pódium közelében tartotta a kezét, és láthatóan korlátozta a nagyobb karmozdulatokat.
„Az elnök arra törekszik, hogy más, felelősségteljesebb és összeszedettebb személyiséget mutasson, mint korábban. Míg hét-nyolc évvel ezelőtt nyilvános beszédei tele voltak túlzott gesztikulációval, széles karmozdulatokkal és szabad szellemű mozdulatokkal, most inkább a pódium oldalához szorítja a kezeit” – mondta.
A szakértő a korábbi, erőteljesebb gesztusokat Donald Trump magabiztosságának jeleként értelmezte. A mostani mozdulatok szerinte arra utalnak, hogy az elnök tudatosan igyekszik szabályozni a megjelenését.
„Azok a túlzott gesztusok egykor a 45. Trump túlzott magabiztosságát jelezték, de a 47. Trump visszafogja mind a kezeit, mind a széles mozdulatait. Ez a szintű önuralom biztosan rengeteg gyakorlást igényelt, és kétségtelen, hogy a változáshoz sok gondolkodás és elmélkedés is hozzájárult.”
Komolyabban szeretné, ha vennék
Inbaal Honigman szerint az elnök visszafogottabb viselkedése összefügghet azzal, hogy államférfibb benyomást szeretne kelteni. Értelmezése alapján Donald Trump a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyezhet arra, hogy fegyelmezett vezetőként jelenjen meg.
A szakértő úgy fogalmazott, az elnökben erősebben dolgozhat a vágy, hogy komolyan vegyék. Nyilvános személyisége és jellegzetes gesztusai az elmúlt években gyakran váltak televíziós műsorok, humoristák és internetes tartalmak témájává.
Inbaal Honigman szerint a kezek visszafogása, a jegyzetek követése és a nagy mozdulatok kerülése azt az üzenetet közvetítheti, hogy Donald Trump a korábbinál inkább államférfiként kíván megjelenni. A testbeszéd értelmezése nem egzakt diagnózis, hanem a megfigyelt mozdulatokra épülő szakértői vélemény.
A büszkeség a visszafogottabb mozdulatokon is látszott
A beszéd egy pontján Donald Trump a kanadai miniszterelnökkel kötött fogadásáról beszélt. Inbaal Honigman szerint ekkor megváltozott az elnök tartása: felemelte az állát, miközben kezeivel a pódium oldalát érintette.
„Amikor Trump a kanadai miniszterelnökkel kötött fogadásáról beszél, úgy tűnik, büszke magára, mintha a teljesítmény az ő sajátja lenne.”
A szakértő a mozdulatokat a hatalom és a felsőbbrendűség érzésével kapcsolta össze.
„Ahogy felemeli az állát, az emlék láthatóan hatalommal és felsőbbrendűség érzésével tölti el. Miközben kezével simogatja a pódium oldalát, láthatóan izgatottan osztja meg a történetet.”
A pódium átadásakor Donald Trump megigazította a zakóját, és elégedetten nézett körbe. Inbaal Honigman szerint az elnök ekkor úgy viselkedett, mint aki sikeresnek értékeli saját felszólalását.
„Trump testbeszéde, amikor átadja a pódiumot, büszke és elégedett. Úgy tűnik, úgy érzi, hogy fantasztikus munkát végzett a beszéddel. Trump nyelve megérinti a szája sarkát, ami az önelégültség jele. Megigazítja a zakóját, ami státuszt jelző gesztus, mintha úgy érezné, hogy mindenki más felett áll” – mondta.
