Egyre több jel utal arra, hogy bolygónk éghajlati rendszere olyan mértékű változáson megy keresztül, amelyre a modern megfigyelések kezdete óta nem volt példa. Az ENSZ meteorológiai ügynöksége szerint a Föld jelenleg sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit vissza tud sugározni az űrbe – írja a BBC News.
A Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) jelentése alapján ez a rekordméretű „energetikai egyensúlyhiány” már most kézzelfogható következményekkel jár. Tavaly az óceánok hőmérséklete új csúcsot ért el, miközben a jégtakarók olvadása tovább gyorsult.
A szakértők attól tartanak, hogy a közeljövőben várható El Niño jelenség még tovább fokozhatja a felmelegedést, és új globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár ismét sürgette a világ országait, hogy hagyjanak fel a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és gyorsítsák fel az átállást a megújuló energiaforrásokra. „A Föld bolygót a határain túlra szorítják. Minden fontos éghajlati mutató vörösben villog” – figyelmeztetett.
Az adatok szerint az elmúlt 11 év volt a legmelegebb 11 év a mérések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 2025-ben körülbelül 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, amikor az emberi tevékenység még nem járt ilyen mértékű kibocsátással.
Bár a La Niña jelenség átmeneti lehűlést hozott, és így 2025 nem volt olyan extrém meleg, mint az El Niño által felerősített 2024, a tavalyi év még így is a három legforróbb közé került a feljegyzésekben.
A WMO kiemeli, hogy a legfontosabb mérőszám a Föld által elnyelt többlet hőenergia mennyisége. „Ez az energetikai egyensúlyhiány végül éghajlatváltozáshoz vezet, és tavaly új rekordot ért el” – állítja az WMO.
A tudósok szerint a jelenség fő oka továbbra is az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid felhalmozódása a légkörben. A CO2 koncentrációja jelenleg legalább kétmillió éve nem látott szinten van, elsősorban az emberi tevékenységek, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt.
Az elnyelt többletenergia nemcsak a levegőt és a szárazföldet melegíti, hanem a jégtakarók olvadását is gyorsítja. Az előzetes adatok szerint a gleccserek az elmúlt években az egyik legrosszabb időszakukat élték meg, miközben a tengeri jég kiterjedése mindkét sarkon rekordközeli minimumokra csökkent.
A többletenergia több mint 90 százaléka az óceánokban halmozódik fel. Ez nemcsak a tengeri élővilágot veszélyezteti, hanem hozzájárul az intenzívebb viharok kialakulásához és a tengerszint emelkedéséhez is. A globális óceán felső 2 kilométeres rétegében tárolt hőmennyiség tavaly új rekordot döntött, és az elmúlt két évtizedben a felmelegedés üteme több mint kétszeresére gyorsult a 20. század végéhez képest.
„Az emberi tevékenységek egyre inkább megzavarják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel több száz, akár több ezer évig is együtt kell élnünk” – mondta Celeste Saulo, az OMM főtitkára.
A jelentés arra is rámutat, hogy a hőmérséklet-emelkedés egyre több szélsőséges időjárási jelenséget idéz elő, és hozzájárul bizonyos betegségek, például a dengue-láz terjedéséhez.
Az Egyesült Államok délnyugati részén már most is rendkívüli hőhullám tapasztalható: egyes területeken a hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius-fokot, ami 10–15 fokkal magasabb az ilyenkor megszokottnál.
A World Weather Attribution kutatói szerint az ilyen extrém hőség az ember által okozott éghajlatváltozás nélkül „gyakorlatilag lehetetlen” lenne.
A tudósok a Csendes-óceán térségét is kiemelt figyelemmel követik, mivel az előrejelzések szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño meleg fázisa.
„Ha El Niño jelenségre váltunk, ismét a globális hőmérséklet emelkedését és esetleg új rekordokat fogunk tapasztalni” – nyilatkozta John Kennedy az WMO-tól.
