Robert Prevost bíboros pápává választása nem okozott különösebb meglepetést, de annál nagyobb örömet váltott ki – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztást követő napon. Mint mondta, az is alátámasztja ezt az érzést, hogy a döntés meglehetősen gyorsan megszületett. Erdő hozzátette: személyesen is többször beszélgetett Prevost bíborossal korábban.
A bíboros kiemelte, hogy a konklávé során „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”. E gondolatot alátámasztandó, idézte a piaristák egykori általános rendfőnökének, Tomek Vince-nek a szavait is: „a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van.”
Erdő megjegyezte, hogy bár a világsajtó több jelöltet is esélyesnek tartott – köztük Prevostot is –, ő nem szerepelt az első számú favoritok között.
„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm” – fogalmazott a pápaválasztó bíboros, kiemelve személyes örömét is az eseménnyel kapcsolatban.
Mint elmondta, Ferenc pápa budapesti látogatása során többször is lehetősége volt beszélgetni Prevost bíborossal, aki akkor már friss tagja volt a vatikáni kúriának, és rögtön felelősségteljes pozíciót kapott: a püspöki dikasztérium prefektusaként kezdte meg munkáját.
„A világ püspöki kinevezéseinek több mint a felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel” – hangsúlyozta Erdő Péter.
Erdő szerint az új pápa személye különleges kapocs lehet Észak- és Dél-Amerika között, hiszen mindkét földrészen ismert és elismert. Rómában is otthonosan mozog, ahol egyházi tanulmányokat végzett, és kánonjogból doktorált. Az Ágoston-rend általános főnökeként széles körű nemzetközi tapasztalatokra is szert tett.
„Nem az állampolgársága, a nemzetiségi hovatartozása, mint inkább a tapasztalati és emberi kapcsolati köre játszott szerepet” – fogalmazott a bíboros, utalva arra, hogy Prevost személyes kapcsolatai és egyházi tapasztalatai vezettek a megválasztásához.
XIV. Leó névválasztásáról Erdő Péter elmondta: az új pápa korábban több belső beszélgetés során is részletesen megindokolta döntését.
A bíboros rámutatott, hogy XIII. Leó volt az első, aki nagy ívben megfogalmazta az egyház társadalmi tanítását, válaszul az ipari forradalom és a munkások helyzetéből fakadó kihívásokra. Ezek középpontjában az igazságosság keresztény szemlélete állt – ezt az örökséget kívánja folytatni az új pápa is a jelenkor kihívásaira válaszolva.
A munka és az emberi méltóság kapcsolatát érintve Erdő Péter hangsúlyozta: a pápa szerint ezek az értékek ma komoly veszélyben forognak.
„A pápa úgy gondolja, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet.”
Erdő Péter szerint az új pápa aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia térnyerése következtében sokan elveszíthetik munkájukat, ez pedig identitásválsághoz vezethet.
„További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, a tevékenységére, így rá sincsen szükség (…) pedig Isten üres embert nem alkot” – hangsúlyozta Erdő Péter.
XIV. Leó pápa első nyilvános megszólalásában a „béke” szóval kezdte beszédét. Ez a krisztocentrikus szemléletre utal, és megalapozza azokat a gondolatokat, amelyeket a társadalom és a nemzetközi közösség irányába közvetít.
Erdő Péter emlékeztetett arra is, hogy a béke szorgalmazása már Ferenc pápánál, sőt korábban XXIII. János 1963-as „Pacem in terris” („Békét a földön”) kezdetű enciklikájában is központi szerepet kapott. Az új pápa ezzel a gondolatisággal folytatja elődei üzenetét.
A folytonosság jelei
A folytonosság nemcsak az üzenetekben, hanem a szimbolikus gesztusokban is tetten érhető. Erdő Péter elmondta, hogy XIV. Leó kilépése a Szent Péter-bazilika erkélyére más volt, mint Ferenc pápáé 2013-ban.
„Ferenc pápa a megújulás lendületével, amikor a megválasztása után kilépett a lodzsára, nem vette fel a szokásos vörös mocétumot (körgallér) és a Szent Péter és Pál apostolt ábrázoló stólát sem. XIV. Leó viszont ezeket elfogadta, a korábbi pápákhoz hasonlóan.”
Végezetül Erdő Péter arról is beszélt, hogy részt vesz majd a pápa május 18-án tartandó ünnepi szentmiséjén a Vatikánban.
