Szokatlanul hűvös hajnalra ébredt az ország 2026. július 9-én. Miközben a nyár közepén általában a meleg éjszakákhoz és a gyorsan emelkedő nappali hőmérsékletekhez szokhattunk, a szerda reggel egészen más arcát mutatta. Több helyen jelentősen lehűlt a levegő, a leghidegebb értéket pedig a HungaroMet szikszói mérőállomásán rögzítették.
A mérések szerint 3,9 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet, amellyel új országos napi minimumhőmérsékleti rekord született július 9-re vonatkozóan.
A korábbi csúcstartó érték több mint hat évtizeden át állta az idő próbáját. A korábbi rekordot 1962-ben, a Csákvár-Fornapuszta állomáson mérték, ahol akkor 4,3 fokot regisztráltak. Az idei adat ezt négy tized fokkal múlta alul.
Nem ritka, hogy a rekordok mögött különleges körülmények állnak
A meteorológiai rekordok hitelesítése minden esetben alapos ellenőrzést igényel. Az abszolút szélsőértékek gyakran csupán egy-egy szűk földrajzi területre és rövid időszakra jellemzőek, kialakulásukban pedig több tényező szerencsés – vagy éppen szokatlan – együttállása játszik szerepet.
A szakemberek szerint az ilyen kiugró értékek mögött sokszor különféle meteorológiai jelenségek egybeesése, valamint helyi adottságok felerősödése áll. Egy völgyben megrekedő hideg levegő, a derült égbolt vagy a szélcsend egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy egy adott helyen jóval alacsonyabb hőmérséklet alakuljon ki, mint a környező területeken.
A régi adatok vizsgálata ma is tart
A meteorológiai szélsőségek összegyűjtése és ellenőrzése a hazai mérések kezdete óta folyamatos feladat. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a múltból fennmaradt adatsorok nem minden esetben teljesek.
A XX. század első feléből származó mérések jelentős része még kéziratos formában maradt fenn, ezért nem zárható ki, hogy egyes, a mostaninál is szélsőségesebb értékek korábban előfordultak, vagy éppen hibás adatok maradtak az archívumokban.
A rekordok értelmezését az is befolyásolhatja, ha az évek során megváltoztak a mérési körülmények. Egy mérőállomás környezetének átalakulása vagy az adatsorok inhomogenitása időnként olyan eredményeket is rekordként tüntethet fel, amelyek valójában nem tükröznek rendkívüli időjárási eseményt.
Az idei július 9-i hajnal mindenesetre biztosan bekerült a hazai meteorológia történetébe: a nyár közepén ritkán fordul elő, hogy a hőmérők egyes helyeken alig néhány fokkal mutassanak többet a fagypontnál.
