Egy pekingi akadémikus, akit gyakran „Kína Nostradamusaként” emlegetnek, újabb előrejelzéseket tett a jelenlegi geopolitikai helyzetről. Jiang Xueqin szerint az iráni konfliktus nemcsak regionális válság marad, hanem egy olyan folyamatot indíthat el, amely Európa jövőjét is befolyásolhatja – írja a Daily Express.
A professzor elemzéseiben történelmi mintákat és játékelméleti megközelítéseket alkalmaz. Állítása szerint korábbi előrejelzései közül több is beigazolódott, köztük Donald Trump visszatérése a hatalomba és az Egyesült Államok részvétele az Irán elleni katonai műveletekben.
Egy friss előadásában részletes forgatókönyvet vázolt fel a következő két-négy évre, amelyben több egymásra épülő esemény láncolatát írja le.
Amerikai beavatkozás és belső feszültségek
Jiang szerint az Egyesült Államok nem tudja elkerülni a szárazföldi katonai beavatkozást Iránban. Úgy véli, hogy ez jelentős társadalmi ellenállást váltana ki.
„Sok fiatal nem lesz hajlandó harcolni ebben a háborúban” – mondja a professzor.
Előrejelzése szerint a Nemzeti Gárda mozgósítása és „számos polgárháborús konfliktus Amerikában” is elképzelhetővé válik egy ilyen helyzetben.
A konfliktus kiszélesedése
A második forgatókönyv a háború regionális kiterjedésére vonatkozik. Jiang úgy látja, hogy Törökország és Szaúd-Arábia is bekapcsolódhat a konfliktusba, saját érdekeik mentén.
Ez a részvétel súlyos következményekkel járhat a Perzsa-öböl térségében. A professzor szerint az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai – Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – gazdasági szempontból komoly veszteségeket szenvedhetnek.
„A GCC gazdaságai tönkremennek, és ez a terv része” – fogalmazott.
Oroszország és Európa helyzete
A forgatókönyv egyik kulcseleme, hogy az Egyesült Államok figyelmének megosztottsága meggyengítheti a NATO-t. Jiang szerint ebben a helyzetben Oroszország kihasználhatja az alkalmat, és katonai fölényre tehet szert Ukrajnában.
A professzor egy olyan Európát vázol fel, amely egyszerre kerülhet nyomás alá kelet felől Oroszország, délkelet felől pedig egy megerősödő Irán részéről.
„Kevéssé valószínű, hogy Európa ellenállni tud” – mondta.
Gazdasági átrendeződés és új hatalmi központok
Jiang előrejelzése szerint a globális gazdasági erőviszonyok is átalakulhatnak. Úgy véli, hogy nagy technológiai vállalatok – például az Nvidia, az Oracle, a Microsoft és a Google – Izrael felé fordulhatnak, amely így egyre meghatározóbb szereplővé válhat.
Ezzel párhuzamosan Irán is erősödhet. A professzor szerint Teherán akár az ókori Perzsia nevét is újra használhatja, és az Ormuz-szoros ellenőrzésével gazdasági befolyást szerezhet az olajkereskedelem felett.
Becslése alapján Irán öt-tíz éven belül a Közel-Kelet meghatározó hatalmává válhat.
Vallási és politikai feszültségek
A jóslatok között szerepel egy érzékeny vallási kérdés is: Jiang az Al-Aqsa mecset lerombolását is lehetséges forgatókönyvként említi Jeruzsálemben, az Izrael és Irán közötti növekvő feszültségek következményeként.
A professzor szerint az Egyesült Államok vezetése nehéz döntéshelyzetbe kerülhet: „Vagy földi csapatokat küld, és belső politikai katasztrófával néz szembe, vagy visszavonul, és gazdasági összeomlást szenved el.”
