Jelentős változást vezetett be a magyar kormány a külföldi munkavállalók foglalkoztatását érintő szabályozásban. Péntektől nem adnak ki új munkavállalói vízumot a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból érkező állampolgároknak – jelentette be a kabinet szóvivője.
A döntést a kormány a külföldi munkaerő beáramlásának szabályozására irányuló folyamat első lépéseként értékeli. Az intézkedés egy korábban bejelentett terv része, amelynek célja az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók alkalmazásának szigorítása.
Magyar Péter miniszterelnök vezette Tisza párt az április 12-i választáson aratott győzelme után jelezte, hogy változtatni kíván a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának rendszerén. A kabinet korábban bejelentette, hogy júniustól fokozatosan megszünteti az új munkavállalói vízumok kiadását az Európai Unión kívüli országokból érkezők számára.
A Reuters beszámolója szerint Szondi Vanda kormányszóvivő hangsúlyozta: a cél a hazai munkaerőpiac védelme és annak megakadályozása, hogy a külföldi munkaerő jelenléte lefelé nyomja a béreket bizonyos szektorokban.
A hivatalos adatok szerint a külföldi munkavállalók a magyar munkaerőpiac mintegy 2 százalékát teszik ki. Bár országos szinten ez viszonylag alacsony aránynak számít, több gazdasági ágazat számára meghatározó szerepet töltenek be.
Különösen a szolgáltatási szektor és a feldolgozóipar támaszkodik jelentős mértékben külföldről érkező dolgozókra, akik számos vállalat működésében fontos szerepet játszanak.
A most bevezetett korlátozás nem érinti automatikusan azokat a munkavállalókat, akik már rendelkeznek érvényes engedéllyel. A kormány tájékoztatása szerint a Magyarországon dolgozó külföldiek továbbra is kérhetik tartózkodási és munkavállalási engedélyük meghosszabbítását.
Emellett azokat a kérelmeket is elbírálják, amelyeket még az új szabályozás életbe lépése előtt nyújtottak be.
A Reuters szerint Magyarország több jelentős külföldi befektetője aggodalmát fejezte ki a szigorítások miatt. Egyes vállalatok úgy vélik, hogy a külföldi munkaerő beáramlásának teljes leállítása munkaerőhiányt okozhat, ami hosszabb távon negatív hatással lehet a termelésre és a gazdasági növekedésre.
A kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a mostani intézkedések egy hosszabb távú reformfolyamat első állomását jelentik, amelynek célja a magyar munkaerőpiac stabilitásának megőrzése.
