Több mint tizenkét év után távozik a Nemzeti Pedagógus Kar éléről Horváth Péter. A szervezetet annak 2014-es megalakulása óta vezető elnök október 4-i hatállyal mondott le tisztségéről, döntését intézményvezetői és egyéb feladataival, valamint családi okokkal indokolta – írja a 24.hu.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) közleményben jelentette be Horváth Péter távozását. Az új elnök megválasztásáig Rázsi Botond Miklós alelnök veszi át az elnöki feladatokat, a tisztújításra pedig előreláthatólag 2026 novemberében, az országos küldöttgyűlésen kerül sor.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója gyakorlatilag a kezdetektől irányította a szervezetet: 2014-ben, a Nemzeti Pedagógus Kar megalakulásakor választották meg elnöknek, amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumát Balog Zoltán vezette.
2013-ban döntöttek a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról
Az NPK felállításáról 2013-ban döntött az akkori Orbán–kormány, a szervezet pedig a következő évben alakult meg.
A Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásával a kormány egyik célja az volt, hogy a pedagógus-szakszervezetek mellett legyen egy olyan szakmai tárgyalópartnere is, amely az állami köznevelésben dolgozó pedagógusok széles körét képviseli.
A szervezet tagsága a vonatkozó szabályok alapján automatikus volt azoknak a pedagógusoknak, akik állami vagy önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben pedagógus-munkakörre szóló kinevezéssel rendelkeztek.
Az NPK feladatai közé tartozik a köznevelést és a pedagógusképzést érintő jogszabályok véleményezése, illetve az ezekkel kapcsolatos javaslattétel. A szervezet a pedagógusok etikai kódexének megalkotásáért is felelős, valamint a közösségi szolgálathoz kapcsolódó tanácsadási és információs feladatokat is ellát.
Horváth Péter több kormányzati intézkedést is bírált
Bár az NPK-t az Orbán–kormány hozta létre, Horváth Péter elnöksége alatt a szervezet több oktatáspolitikai kérdésben is kritikát fogalmazott meg a kormány intézkedéseivel kapcsolatban.
A pedagógusok jogállását átalakító státusztörvény vitája idején Horváth Péter például arról beszélt, hogy a változtatás szerinte biztosan nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát, és arra számított, hogy a pedagógushiány még jelentősebbé válhat.
Távozása olyan időszakban történik, amikor a Nemzeti Pedagógus Kar jövőbeni működésével kapcsolatban is változások merültek fel. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy szakítani szeretnének az előző időszak megosztó oktatáspolitikájával.
Ezzel összefüggésben kormányzati szándékként az is felmerült, hogy a jövőben megszüntetnék a pedagógusok kötelező tagságát a Nemzeti Pedagógus Karban.
