Magyar Péter miniszterelnök szerda reggel Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével találkozott, a megbeszélésen pedig Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. A találkozóról a kormányfő a Facebook-oldalán számolt be.
Bejegyzésében Magyar Péter méltatta Baka András szakmai pályafutását.
„Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós. Volt miről beszélgetni” – írta a miniszterelnök.
A kormányfő felidézte, hogy Baka András főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, korábban az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt, emellett két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként is dolgozott.
A volt főbíró 2009-ben hat évre kapott megbízást a Legfelsőbb Bíróság élére, mandátuma azonban az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések nyomán 2012. január 1-jén, három és fél évvel a lejárta előtt megszűnt. Magyar Péter szerint eltávolítása az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen történt. Ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként folytatta munkáját, majd később nyugdíjba vonult.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy a magyar állam megsértette Baka András tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A strasbourgi bíróság szerint megbízatásának idő előtti megszüntetésére azért került sor, mert szakmai minőségében nyilvánosan bírálta a bíróságok függetlenségét érintő igazságügyi reformokat.
Az ítélet szerint a döntés nemcsak Baka András jogait sértette, hanem félelmet és „dermesztő hatást” (chilling effect) is kiváltott a magyar bírák körében, visszatartva őket attól, hogy szakmai kérdésekben nyilvánosan megszólaljanak. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága később azért is bírálta Magyarországot, mert a Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítéletet 2016 óta nem hajtotta végre.
A mostani egyeztetés nem előzmény nélküli. Magyar Péter több közéleti, jogi és tudományos szereplővel is személyesen találkozott, hogy egyeztessen az ország előtt álló kérdésekről. A találkozók időzítése azért is kapott figyelmet, mert az Országgyűlésnek heteken belül új köztársasági elnököt kell választania Sulyok Tamás helyére. Az államfő feladatait jelenleg ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el, míg Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy augusztus 20-ára már új köztársasági elnöke lesz az országnak.
A miniszterelnök először a magyaroktól kért javaslatokat az államfő személyére, majd bejelentette, hogy Polgár Juditot tartaná alkalmas jelöltnek. A Tisza Párt parlamenti frakciója egyhangúlag támogatta a sakknagymester jelölését, Polgár Judit azonban végül visszautasította a felkérést.
Ezt követően Magyar Péter Fülöp Botonddal, a Vidéki prókátorként ismert ügyvéddel, majd Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel is egyeztetett. Mindkét találkozón jelen volt Ruff Bálint is.
Az új köztársasági elnök személyéről az Országgyűlés dönt. A jelöléshez legalább 40 országgyűlési képviselő ajánlására van szükség, így önállóan csak a Tisza Párt és a 44 fős Fidesz-frakció tudna jelöltet állítani. A Fidesz és a KDNP ugyanakkor korábban jelezte, hogy bojkottálják az államfőválasztást, míg a Mi Hazánk dr. Tóth Máté energiajogászt jelölte a tisztségre.
