2026. szeptember 23-án hajnalban különleges csillagászati pillanat érkezik el: bekövetkezik az őszi napéjegyenlőség, amely Magyarországon is a csillagászati ősz kezdetét jelzi. Ekkor a Nap áthalad az égi egyenlítőn, miközben a Föld északi és déli féltekéje közel azonos mennyiségű napfényt kap.
Ettől kezdve Magyarországon is egyre rövidebbek lesznek a nappalok, az éjszakák pedig fokozatosan hosszabbodnak egészen a decemberi téli napfordulóig.
A 2026-os őszi napéjegyenlőség szeptember 23-án lesz
Magyarországon a 2026-os őszi napéjegyenlőség szeptember 23-án, szerdán 02:05-kor következik be.
Ebben a pontos csillagászati pillanatban a Nap középpontja áthalad az égi egyenlítőn, és az égi gömb északi féltekéjéről a déli féltekére kerül. A Nap ekliptikai hosszúsága ekkor eléri a 180 fokot; ezt a helyet őszi pontnak nevezik.
A napéjegyenlőség évente kétszer következik be. Márciusban az északi féltekén a csillagászati tavasz kezdődik, szeptemberben pedig a csillagászati ősz.
A jelenség környékén a Nap szinte pontosan keleten kel fel, és közel pontosan nyugaton nyugszik le. Ez a Föld legtöbb területéről megfigyelhető.
A nappal és az éjszaka valójában nem teljesen egyforma hosszú
A napéjegyenlőség elnevezése a latin aequinoctium szóból ered, jelentése „egyenlő éjszaka”. A kifejezés alapján könnyű azt gondolni, hogy ezen a napon mindenütt pontosan 12 órás nappal és 12 órás éjszaka követi egymást.
A valóságban néhány perces eltérés jelentkezik.
Ennek egyik oka, hogy napkeltekor már akkor világosnak érzékeljük a Napot, amikor annak felső pereme megjelenik a horizonton, napnyugtakor pedig egészen addig nappalról beszélünk, amíg a napkorong teljesen el nem tűnik.
A Föld légköre ráadásul megtöri a napfényt, ezért a Nap valamivel korábban láthatóvá válik reggel, este pedig valamivel később tűnik el.
Budapesten 2026. szeptember 23-án a Nap körülbelül 6:31-kor kel és 18:39-kor nyugszik, így a nappal hossza megközelítőleg 12 óra 8 perc lesz.
Mi történik pontosan 02:05-kor?
A 02:05-ös időpont nem egy hosszabb időszakot, hanem egy meghatározott csillagászati pillanatot jelöl.
Ekkor a Nap középpontja pontosan a Föld egyenlítői síkja fölé kerül. A napsugarak közel azonos módon világítják meg a Föld északi és déli féltekéjét. A jelenség a sarkvidékeken különösen látványos változást jelent.
Az Északi-sark térségében megkezdődik a hónapokon át tartó sarki éjszaka időszaka, miközben a Déli-sarkon a Nap a horizont fölé emelkedik, és kezdetét veszi a csaknem fél évig tartó világos időszak.
A déli féltekén szeptember 23. éppen az ellenkező évszakváltást hozza: ott ezen a napon kezdődik a csillagászati tavasz.
Magyarországon ettől kezdve egyre rövidebbek lesznek a nappalok
Az őszi napéjegyenlőség után Magyarországon napról napra csökken a világos órák száma.
A változás hátterében a Föld forgástengelyének mintegy 23,5 fokos dőlése és bolygónk Nap körüli keringése áll. Az északi félteke az ősz folyamán fokozatosan olyan helyzetbe kerül, hogy egyre kevesebb közvetlen napsugárzás éri.
A Nap látszólagos égi pályája alacsonyabbra kerül, később kel fel és korábban nyugszik le. Októberben és novemberben már jóval látványosabbá válik a nappalok rövidülése.
A folyamat egészen 2026. december 21-ig, a téli napfordulóig tart. Ekkor következik be az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája Magyarországon, majd a nappalok ismét lassan hosszabbodni kezdenek.
