A Tisza Párt szerda délután nyújtotta be az első Alaptörvény-módosítási javaslatát, amiben két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, így Orbán Viktor soha többet nem tölthetné be a tisztséget – írja a The Guardian.
Magyar választási kampánya során többször is megígérte, hogy bevezeti a mandátumkorlátozást, amelyet az ország demokratikus ellenőrzési rendszerének és egyensúlyának helyreállítására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részeként írt le.
„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni” – áll a javaslatban.
Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor, aki 1998 óta öt cikluson keresztül volt hatalmon, automatikusan kizárásra kerülne.
A módosítási javaslat azonban nem tökéletes garancia erre – mivel egy alaptörvény-módosításhoz kétharmados többség kell, a korlátozást egy későbbi, hasonló többséggel rendelkező kormányzat – elméletileg – könnyen vissza is vonhatja.
A módosító javaslat egy másik rendelkezése ugyanakkor megnyitja az utat a vitatott Szuverenitásvédelmi Hivatal feloszlatása előtt.
Az Orbán-kormány utolsó éveiben létrehozott hivatal széles körben azzal vádolták, hogy megpróbálja elhallgattatni a kormány kritikusait, lehetővé téve a magyar titkosszolgálatok számára, hogy bírósági felügyelet nélkül hozzáférjenek személyekről és szervezetekről szóló információkhoz.
Miközben az új kormány igyekszik felszabadítani a befagyasztott uniós milliárdokat, az alkotmánymódosítás egy másik, régóta húzódó vitás pontra is kitér az Európai Unióval kapcsolatban: visszaszerezné azokat az alapítványokat, amelyeket Orbán Viktor idején arra használtak, hogy közel két tucat egyetemet és olyan agytrösztöket működtessenek, mint a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Az Orbán-kormány alatt ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumai teljes ellenőrzést kaptak az érintett vagyonok fölött. A javaslat lehetővé tenné az állam számára, hogy feloszlassa ezeket az alapítványokat. A módosítás „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”.
Az alkotmánymódosításról várhatóan a jövő héten tárgyal a parlament.
A választási győzelme utáni hetekben Magyar Péter egyértelműen hangsúlyozta, hogy kormánya szakítani akar a múlttal. Megígérte például azoknak a műsoroknak a felfüggesztését, amelyek korábban Orbán szócsöveként működtek, felszólította az Orbán-kormány által kinevezett vezetőket a lemondásra, valamint bocsánatot kért azoktól a tanároktól, újságíróktól és közéleti szereplőktől, akiket az állam lejáratott Orbán kormányzása alatt.
A kormány azt is jelezte, hogy a radikális irányváltás a külpolitikára is kiterjed. Május közepén az új külügyminiszter, Orbán Anita bejelentette, hogy behívatta Oroszország magyarországi nagykövetét egy Ukrajna elleni nagyszabású dróntámadás miatt — ami egyértelmű szakítást jelez a korábbi, Moszkvához fűződő kapcsolatokkal.
