Átfogó intézkedéscsomagot jelentett be Magyar Péter miniszterelnök a nők jogainak és biztonságának megerősítésére. A tervek között szerepel az isztambuli egyezmény ratifikálása, a szívhangrendelet módosítása és az esemény utáni tabletta vénykötelességének eltörlése. A kormány emellett szigorítaná a kapcsolati erőszak elleni fellépést, és külön támogatást biztosítana a menstruációs szegénységben érintett nőknek és lányoknak.
Magyar Péter csütörtökön, Facebook-oldalán közzétett videóban ismertette a nők védelmét célzó új intézkedéscsomagot, amelyet szakemberek bevonásával és társadalmi párbeszédre építve dolgoztak ki.
A miniszterelnök szerint az állam hosszú időn keresztül nem fordított kellő figyelmet a nők elleni erőszakra, és sok esetben magukra hagyta az áldozatokat.
„Azt hallgattuk az elmúlt években eddig, hogy a nők helye a konyhában van, hogy a közélet nem nőknek való, hogy a volt miniszterelnök nem foglalkozik nőügyekkel. Mintha a magyar nők másodrendű állampolgárok volnának” – fogalmazott Magyar Péter.
A bejelentett javaslatok a büntetőjogi szabályozástól az egészségügyi önrendelkezésen át a mindennapi higiéniai termékekhez való hozzáférésig több területet érintenek.
Eltörölnék az esemény utáni tabletta vénykötelességét
Az intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme a sürgősségi fogamzásgátláshoz való hozzáférés megkönnyítése.
A kormány tervei szerint megszüntetnék az esemény utáni tabletta vénykötelességét, így a nők orvosi recept nélkül is hozzájuthatnának a készítményhez.
A változtatás célja, hogy a sürgősségi fogamzásgátlás időben elérhető legyen mindenki számára.
A kérdés korábban is felmerült a magyar egészségügyi közéletben. Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója korábban hangsúlyozta, hogy az esemény utáni tabletta alkalmazása a nem kívánt terhesség megelőzésének egyik alapvető lehetősége.
Módosítanák a szívhangrendeletet, a döntést a nőkre bíznák
Magyar Péter a szívhangrendelet módosítását is bejelentette. A tervezett változtatás értelmében a megfelelő orvosi tájékoztatást és segítségnyújtást követően minden nő maga dönthetne arról, hogy kíván-e élni a magzati szívműködés meghallgatásának lehetőségével.
A módosítást az Egészségügyi Minisztérium szakmai egyeztetései és társadalmi párbeszéd alapján készítenék elő.
A miniszterelnök emellett a várandós nőknek nyújtott segítség megerősítését is kilátásba helyezte. A különböző támogatási formákat összehangolnák, és könnyebben hozzáférhetővé tennék.
Az abortuszszabályozással kapcsolatos etikai kérdésekről korábban Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is egyeztetett a nagyobb egyházak képviselőivel. A szeptemberi megbeszélésen a keresztény és zsidó felekezetek vezetői többek között azt szorgalmazták, hogy a szülészorvosok kapjanak megfelelő segítséget az abortuszra jelentkező nőkkel folytatott kommunikációhoz.
Magyarország ratifikálhatja az isztambuli egyezményt
A bejelentett intézkedések között szerepel az isztambuli egyezmény ratifikálásának kezdeményezése is, amelyet a Tisza-frakció 44 női képviselőjének javaslatára terjesztenének az Országgyűlés elé.
Magyarország már 2014-ben aláírta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló nemzetközi megállapodást, annak ratifikálására azonban azóta sem került sor.
Az Európa Tanács által kidolgozott egyezmény célja, hogy a csatlakozó államok összehangolt jogi és intézményi intézkedésekkel lépjenek fel a nők elleni erőszak ellen.
A dokumentum az erőszakot az emberi jogok megsértésének és a hátrányos megkülönböztetés egyik formájának tekinti, és hangsúlyozza az államok felelősségét az áldozatok védelmében.
Az egyezmény többek között a kényszerházasság, a fenyegető zaklatás, a kényszerabortusz és a kényszersterilizálás elleni fellépést is előírja.
A ratifikáció kérdését az elmúlt években több nőjogi szervezet is napirenden tartotta, a közelmúltban pedig magyar női lapok közös kampányban sürgették a megállapodás életbeléptetését.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke egy őszi rendezvényen korábban arról beszélt, hogy bár a ratifikáció kérdését akkor még nem tárgyalták, a háttérben már jelentős szakmai előkészítő munka zajlott.
Szigorítanák a távoltartás szabályait, erősebb védelmet kapnának az áldozatok
A javaslatcsomag a kapcsolati és szexuális erőszak elleni fellépést is érinti.
A tervek szerint szigorítanák a távoltartásra vonatkozó szabályokat, hogy a hatóságok korábban és hatékonyabban avatkozhassanak be azokban az esetekben, amikor az áldozatok biztonsága veszélybe kerül.
Emellett önálló bűncselekményként nevesítenék az intim felvételekkel való visszaélést, és megerősítenék a szexuális önrendelkezés büntetőjogi védelmét.
A szabályozás egyértelművé tenné, hogy szexuális cselekményre kizárólag a másik fél önkéntes beleegyezésével kerülhet sor.
A kapcsolati erőszak áldozatai különleges bánásmódban részesülnének a büntetőeljárások során.
Pósfai Gábor belügyminiszter korábban már beszámolt arról, hogy a Belügyminisztérium javaslatokat dolgozott ki a bírósági távoltartás rendszerének megerősítésére és időtartamának meghosszabbítására.
Az Igazságügyi Minisztérium október 29-én több nőjogi szervezettel, köztük a NANE Egyesülettel, a PATENT Egyesülettel és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel is egyeztetett a távoltartásról és a nők elleni erőszak felszámolásáról.
A menstruációs szegénység ellen is intézkedéseket terveznek
A kormány a menstruációs szegénység visszaszorítását is célul tűzte ki.
A bejelentett intézkedéscsomag részeként támogatnák azokat a rászoruló nőket és lányokat, akiknek anyagi nehézséget jelent az alapvető menstruációs higiéniai termékek beszerzése.
A tervek szerint olyan segítségnyújtási rendszert alakítanának ki, amely megkönnyítené a szükséges termékekhez való hozzáférést.
A program pontos részleteit, a jogosultsági feltételeket és a bevezetés ütemezését a bejelentésben egyelőre nem ismertették.
