Fellebbezett Orbán Áron letartóztatása ellen a védőügyvédje, aki szerint sem a gyanúsítás, sem az elmúlt napok hatósági intézkedései nem voltak kellően megalapozottak. Schalkház Éva Edit azt állítja, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök testvére már hetekkel az elfogása előtt jelezte együttműködési szándékát a hatóságoknak, és önként is megjelent volna kihallgatáson. Az ügyvéd a Terrorelhárítási Központ bevonását és a bíróságra szállítás körülményeit is kifogásolta.
Schalkház Éva Edit, Orbán Áron védőügyvédje csütörtök hajnalban az Indexnek küldött levelében reagált arra, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán egy hónapra elrendelte védence letartóztatását.
Az ügyvéd szerint a bírósági döntés és az azt megelőző intézkedések egyaránt indokolatlanok voltak, ezért a határozat kihirdetését követően azonnal fellebbeztek.
„Teljességgel megalapozatlannak tartjuk nemcsak a letartóztatást, hanem az elmúlt napok intézkedéssorozatát. A döntés kihirdetését követően nyomban fellebbezéssel éltünk a letartóztatás elrendelésével szemben” – közölte az ügyvéd.
Orbán Áront, Orbán Viktor volt miniszterelnök öccsét és három társát üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják. A hatóságok szerint a gyanúsítottak több hónapon keresztül segíthettek Vietnámból érkező személyeknek jogellenesen vízumhoz jutni.
A bíróság szerdai döntése alapján Orbán Áron és élettársa, F. Izabella egy hónapra letartóztatásba került. Egy másik gyanúsított bűnügyi felügyelet alatt áll, míg a negyedik személy szabadlábon védekezhet.
Orbán Áron ügyvédje szerint alapvető bizonyítékok hiányoznak
Schalkház Éva Edit a letartóztatás jogi feltételeit is vitatja. Álláspontja szerint a kényszerintézkedés elrendeléséhez nem elegendő pusztán a bűncselekmény gyanúja: annak megalapozottnak kell lennie, és emellett legalább egy további letartóztatási oknak is fenn kell állnia.
Ilyen lehet például a szökés vagy elrejtőzés veszélye, a bűnismétlés lehetősége, illetve a tanúk befolyásolásának vagy a bizonyítékok eltüntetésének kockázata.
A védő szerint azonban már a megalapozott gyanú feltétele sem teljesül, mivel az ügy irataiból lényeges információk hiányoznak.
„Ki látott olyan embercsempészésre vonatkozó gyanúsítást, aminél nincs meghatározva, hogy kik lettek volna a csempészett személyek?” – tette fel a kérdést.
Az ügyvéd azt is kifogásolta, hogy a gyanúsításban az érintett személyek számával kapcsolatban három különböző adat szerepel.
Állítása szerint nem állnak rendelkezésre a jogellenesnek minősített vízumkérelmek, és arra sincs megfelelő adat, hogy az érintettek valóban beléptek-e Magyarország területére, illetve később elhagyták-e az országot.
A védő szerint azok a meghívólevelek sem találhatók meg az iratok között, amelyeket a gyanúsítás alapján Orbán Áron cége állított volna ki.
Schalkház Éva Edit úgy véli, a nyomozás még nem tartott abban a szakaszban, amely indokolttá tette volna az elfogást. Azt állítja, hogy a hatóságok több adatkérés és megkeresés eredményét sem várták meg, mielőtt intézkedtek.
Orbán Áron már hetekkel korábban levélben kereste meg a hatóságokat
Az ügyvéd részletesen beszámolt arról is, hogy védence már az elfogását megelőzően kapcsolatba lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH).
Miután a hivatal nyilvánosságra hozta Orbán Áron nevét az általa vizsgált ügyek egyikével összefüggésben, a férfi levélben jelentkezett a hatóságnál.
A védő szerint a küldeményt az NVVH közel egy hónappal ezelőtt, tértivevénnyel igazoltan átvette.
A levélben Orbán Áron állítólag jelezte, hogy bármikor kész megjelenni idézésre, és azt is megadta, hol találhatók az ügy szempontjából releváns iratok, illetve hol lehet azokat lefoglalni.
„Mindezekre tekintettel a szökés, elrejtőzés veszélye és a bizonyítékok eltüntetésének veszélye nonszensz. Ügyfelem az első adandó alkalommal vallomást tett, és biztosította a hatóságot arról, hogy maga is a hatósággal való együttműködésben, a személye tisztázásában érdekelt” – fogalmazott az ügyvéd.
A védő azt sem érti, miért volt szükség az elfogásra, ha ügyfele önként is megjelent volna a hatóság előtt.
„Hogy miért éppen most volt indokolt az elfogás, az az iratokból nem derül ki. Hogy miért volt szükség elfogásra, amikor Ügyfelem bármikor bement volna a hatósághoz idézésre, szintén érthetetlen” – írta.
A TEK bevetését és a nyilvános elővezetést is kifogásolta az ügyvéd
Schalkház Éva Edit a hétfői rendőri intézkedések körülményeit is bírálta, különösen a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevonását.
Elmondása szerint Orbán Áron lőtereket üzemeltet, ingatlanain pedig engedéllyel tartott lőfegyverek találhatók. Emiatt egy esetleges házkutatás során a jogszabályi előírások fokozott rendőri készültséget követelnek meg.
A védő szerint ügyfele az NVVH-nak küldött levelében előre jelezte, hogy kész együttműködni egy esetleges házkutatás során is. Arra kérte a hatóságokat, hogy előzetesen vegyék fel vele a kapcsolatot, és „a szükségtelen demonstratív akciótól tekintsen el a hatóság”.
Ennek ellenére az elfogást és a házkutatást a TEK közreműködésével hajtották végre. A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a két helyszínen végrehajtott intézkedés során biztonsági okokból volt szükség a terrorelhárítókra, mivel fegyverek jelenlétére számítottak.
Az ügyvéd a szerdai bírósági megjelenés körülményeit is sérelmezte.
„A szerdai eseményekre visszatérve, én még nem láttam olyat, hogy nem közszereplőt közterületről, nyilvánosan, főbejáraton keresztül vezetik be vezetőszáron az épületbe, tudva, hogy sajtó érdeklődésre tart számot az ügy és ebben a helyzetében nyilatkozni sem tud arról, hogy a képfelvétel készítéséhez nem járul hozzá” – fogalmazott.
Kifogásolta továbbá, hogy már a bírósági ülés idején megjelentek olyan sajtófotók, amelyeken védence vezetőszáron látható.
A bíróság szerint fennáll a szökés és az eljárás befolyásolásának veszélye
A Budai Központi Kerületi Bíróság szerdai közleményében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottak egyikénél sem merült fel észszerű kétely a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanújával kapcsolatban.
A bíróság szerint a kényszerintézkedéssel érintett személyek esetében fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, Orbán Áron és élettársa esetében pedig az eljárás befolyásolásának kockázata is.
Az ügynek két nyomozati szála van: az egyik az embercsempészés, a másik a befolyással üzérkedés gyanújához kapcsolódik.
Az NVVH hétfői tájékoztatása szerint az utóbbi ügyben egy személy politikai kapcsolataira és befolyására hivatkozva, közvetítőn keresztül jogtalan előnyt kérhetett egy munkaerő-kölcsönző cég vezetőjétől. Cserébe azt ígérte, hogy elintézik a vállalkozás visszakerülését a kiemelt foglalkoztatók nyilvántartásába.
A hivatal korábban azzal indokolta a hétfői intézkedéseket, hogy azok a befolyással üzérkedés, valamint az embercsempészés miatt folytatott nyomozások eredményességéhez egyaránt szükségesek voltak.
A vízumügy előzményei 2024 őszéig nyúlnak vissza, amikor nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Orbán Áron Héjj Dávid miniszterelnöki biztossal beszélt a külügyi tárcához tartozó konzulok által akadályozott vízumkérelmekről.
A Telex korábban arról számolt be, hogy az érintettek a vízumokkal kapcsolatos tevékenységet azután is folytathatták, hogy az ügyről 2024 őszén a hatóságok és a sajtó is tudomást szerzett.
Orbán Áron védője a letartóztatás elleni fellebbezést már benyújtotta, annak elbírálásáról egyelőre nincs információ. A büntetőeljárásban valamennyi gyanúsítottat megilleti az ártatlanság vélelme.
