A magyar kormány bevezeti a vagyonadót, amely az egymilliárd forintos határ felett érintheti a leggazdagabbakat. A döntést Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erősítette meg, a szabályozás több fontos részlete viszont még kidolgozás alatt áll.
A hírről elsőként a Telex közölt részleteket a Ruff Bálinttal készített átfogó interjúja alapján.
Az egymilliárd forint feletti összegeket érintené
Ruff Bálint az interjúban egyértelművé tette, hogy a kormány nem mondott le az új adónem bevezetéséről. A miniszter úgy fogalmazott: „Lesz vagyonadó, ami az egymilliárd forint feletti jövedelmek adóztatását jelenti a gyakorlatban.”
A megfogalmazás egyelőre nem tisztázza teljesen, hogy a végleges törvény kizárólag a felhalmozott nettó vagyonra, az éves jövedelemre vagy bizonyos vagyonelemekre vonatkozik-e majd. Mivel a kormány következetesen vagyonadóként beszél az intézkedésről, várhatóan nem egyszerűen a magas keresetek után fizetendő személyi jövedelemadóról van szó.
A korábbi tervek szerint az adó az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrészt terhelné, vagyis nem feltétlenül a teljes vagyonra vetnék ki. A pontos adóalap, a mentességek, az értékbecslés módja és az érintett vagyontárgyak köre még nem ismert.
Korábban egyszázalékos éves adóról volt szó
A Tisza Párt választási programja évi egyszázalékos vagyonadót ígért az egymilliárd forint feletti vagyonrészre. A tervet Magyar Péter már a választások előtt is a társadalmi igazságosság egyik fontos eszközeként mutatta be.
A program szerint az adó nemcsak a magyarországi ingatlanokra és pénzügyi befektetésekre terjedhet ki, hanem a külföldön tartott vagyonokra, céges részesedésekre és nagy értékű luxustárgyakra is. A februárban nyilvánosságra hozott elképzelésről a Reuters is részletesen beszámolt.
A mostani bejelentésből nem derült ki, hogy a kormány továbbra is az egyszázalékos kulcs mellett tart-e ki. Arról sincs még végleges információ, miként határoznák meg a magántulajdonban lévő vállalkozások, cégrészesedések, műtárgyak vagy külföldi eszközök értékét.
A céges vagyonok értékelése lehet a legnehezebb kérdés
Az ingatlanok és a nyilvánosan forgalmazott értékpapírok esetében viszonylag könnyen meghatározható az aktuális piaci érték. Egy családi vállalkozás vagy tőzsdén nem jegyzett társaság értékelése már lényegesen bonyolultabb.
A tervezett vagyonadó ezért azokat a vállalkozókat is érintheti, akik jelentős cégvagyonnal rendelkeznek, de abból nem jutnak rendszeresen nagy összegű, szabadon elkölthető jövedelemhez. Ebben az esetben az adót úgy kellene megfizetniük, hogy vagyonuk jelentős része gépekben, ingatlanokban, készletekben vagy céges részesedésekben áll.
A kormánynak azt is meg kell határoznia, hogy az adósságokat levonhatják-e a vagyon értékéből. Ez döntő lehet például azoknál, akik nagy értékű ingatlannal rendelkeznek, de jelentős hiteltartozásuk is van.
Több százmilliárd forintos bevételt várhat a kormány
Magyar Péter korábban évi 300–600 milliárd forint közötti költségvetési bevételt valószínűsített a vagyonadóból. A kormány várakozásai szerint az összeg jelentős része a nagyobb vállalkozói és céges vagyonok után folyhatna be.
Az OECD 2026-os magyarországi jelentése szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonokra kivetett egyszázalékos adó a bruttó hazai termék 0,3–0,6 százalékának megfelelő bevételt eredményezhet. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredmény nagyban függ a szabályozás kialakításától és az adóhatóság ellenőrzési lehetőségeitől. Az OECD elemzése itt olvasható.
A kormány korábbi tervei szerint a vagyonadót már 2027-től bevezethetik. A részletes törvényjavaslatnak kell majd tisztáznia az adókulcsot, a mentességeket, az értékbecslés szabályait, valamint azt, milyen vagyonelemek számítanak bele az egymilliárd forintos határba.
