Éles hangvételű nyilatkozat kavarta fel az európai politikai közéletet: egy volt külügyminiszter szerint Magyarország szerepe az Európai Unión belül egyre komolyabb aggodalmakat vet fel, különösen a bizalom kérdésében.
Jan Lipavský, a Cseh Köztársaság korábbi külügyminisztere a lengyel TVP World csatornának adott interjúban arról beszélt, hogy a magyar külügyminiszter lépései „súlyos bizalom megsértésének” minősülhetnek. A politikus azokra a jelentésekre reagált, amelyek szerint az Európai Unió Tanácsának zárt ülésein elhangzott információk Oroszországba kerülhettek.
„Azt mondanám, hogy ez a bizalom súlyos megsértése” – fogalmazott Lipavský. Hozzátette: bár a kormányok természetesen kapcsolatot tartanak szövetségeseikkel, „biztosan nem szabad megosztani velük” az EU belső megbeszéléseinek részleteit, és „biztosan nem szabad megosztani azokat Oroszországgal”.
A vita középpontjában Szijjártó Péter és Szergej Lavrov rendszeres kapcsolattartása áll. A magyar külügyminiszter elismerte, hogy „az ilyen csúcstalálkozók előtt és után” egyeztet orosz kollégájával, ugyanakkor határozottan tagadta, hogy bizalmas információkat osztana meg. Állítása szerint miniszteri szinten nem kerülnek szóba titkos ügyek.
Lipavský ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár saját hivatali ideje alatt nem tapasztalt konkrét információszivárgást, Magyarország uniós viselkedése már régóta kérdéseket vet fel. Kiemelte, hogy Budapest korábban több alkalommal is igyekezett enyhíteni vagy késleltetni az Oroszország elleni szankciókat, ami más tagállamok törekvéseivel ütközött.
A volt cseh miniszter szerint egyre több uniós szereplő gondolkodik olyan együttműködési formákban, amelyek lehetővé teszik a közös döntéshozatalt Magyarország részvétele nélkül. Ugyanakkor figyelmeztetett: amíg az ország az EU tagja, hozzáfér a belső információkhoz.
„Informálisan létrehozhatnak ilyen kis csoportokat, de végül Magyarországnak is meg kell kapnia ezeket az információkat” – mondta. Hozzátette, hogy elméletileg a teljes kizárás lenne az egyetlen módja annak, hogy egy tagállamot távol tartsanak a megbeszélésektől.
„Attól tartok, hogy politikai szempontból ez hamarosan bekövetkezhet” – fogalmazott, ugyanakkor elismerte, hogy a gyakorlatban ez rendkívül nehéz lenne, mivel az Európai Uniónak nincs egyszerű mechanizmusa egy tagállam kizárására.
A nyilatkozatban szóba került a „kétsebességes Európa” koncepciója is, amelyben a tagállamok eltérő szinten vennének részt az együttműködésben. Lipavský szerint ez nem kívánatos irány, ugyanakkor bizonyos helyzetekben „túlélési mechanizmussá” válhat, különösen akkor, ha egy kormány akadályozza a közös döntéseket, például Ukrajna támogatásának kérdésében.
A volt külügyminiszter a régió politikai folyamataira is kitért a közelgő magyar parlamenti választások előtt. Úgy vélte, hogy a jobboldali európai szereplők közötti kapcsolatok nem feltétlenül a hagyományos regionális együttműködést tükrözik, hanem inkább egy tágabb ideológiai közösséghez, az úgynevezett „MAGA európai változataihoz” köthetők.
A beszélgetés során a cseh belpolitikai helyzet is szóba került, ahol a közmédiát érintő tervek és a demokratikus intézményrendszerrel kapcsolatos viták miatt tömegtüntetések zajlottak Prágában.
