Mark Rutte szerint jelenleg nincs közvetlen katonai fenyegetés a NATO területére, annak ellenére, hogy Oroszország nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségére figyelmeztette a szövetséget Kalinyingrád esetleges elszigetelése kapcsán. A NATO főtitkára úgy véli, a szövetség felkészült egy esetleges támadásra, és időben észlelné, ha Moszkva valamely NATO-tagállammal szembeni katonai fellépésre készülne.
A feszültség azt követően erősödött fel, hogy Moszkva diplomáciai üzenetben figyelmeztette a NATO-t: amennyiben a szövetség megpróbálná elvágni Oroszországtól a Balti-tenger partján fekvő Kalinyingrádot, Moszkva a rendelkezésére álló teljes katonai eszköztár alkalmazását is mérlegelheti, beleértve a nukleáris fegyvereket.
A Lengyelország és Litvánia között fekvő orosz exklávé az utóbbi időben az egyik legérzékenyebb katonai térséggé vált a NATO keleti szárnyán.
Rutte: „Kérem, ne aggódjanak ennyire”
Mark Ruttét az Oroszországból érkező egyre élesebb figyelmeztetésekről és egy NATO-tagállam elleni esetleges támadás veszélyéről kérdezték.
A főtitkár igyekezett visszafogni az aggodalmakat.
„Kérem, ne aggódjanak ennyire. Felkészültek vagyunk erre” – mondta. Majd hozzátette: „Nincs közvetlen fenyegetés a NATO területére.”
Rutte szerint a szövetség készen áll arra, hogy szükség esetén megvédje valamennyi tagját.
„És ha mégis történne valami, készen állunk a válaszlépésre. Mindig védekező álláspontot fogunk képviselni, de ha szükséges, természetesen meg fogjuk védeni magunkat” – fogalmazott.
A NATO álláspontja szerint a szövetség továbbra is védelmi szervezet, és az Oroszországgal szembeni katonai elrettentés mellett nem kíván közvetlen konfliktust kezdeményezni.
Rutte szerint egy orosz támadás előkészületeit észlelnék
A NATO főtitkára arról is beszélt, hogy Oroszország nem tudna egyik pillanatról a másikra nagyszabású katonai műveletet indítani valamely NATO-tagállam ellen.
Egy ilyen támadást jelentős katonai erőösszevonás előzne meg, amit a NATO hírszerzési és megfigyelési rendszerei érzékelnének.
„Ha az oroszok valamit akarnak tenni Finnország, valamelyik balti ország, Lengyelország vagy bármely más NATO-tagállam ellen, akkor erőkoncentrációt fogunk észlelni (…), és ha ilyen koncentráció lesz, azt észlelni fogjuk, és reagálni fogunk, ha bármi történik” – jelentette ki.
Rutte szerint a NATO fenyegetettségi értékelése lényegében nem változott: közvetlen támadásra utaló jelet jelenleg nem látnak.
A főtitkár korábban arról is beszélt, hogy Oroszország tisztában van a NATO katonai erejével, és tudja, hogy a szövetség megvédené területének minden részét.
Rutte szerint Moszkva Ukrajnáról akarja elterelni a figyelmet
Mark Rutte az orosz fenyegetéseket az ukrajnai háború jelenlegi helyzetével is összekapcsolta.
Szerinte Moszkva egyik célja az lehet, hogy megossza a NATO-tagállamokat, és csökkentse az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.
„De a legfontosabb az, hogy mindez azért történik, mert Ukrajnában nem mennek jól a dolgai. Meg akar osztani minket. El akarja terelni a figyelmünket Ukrajnáról. Folytassák a támogatást” – mondta.
A NATO az elmúlt időszakban többször is megerősítette, hogy folytatni kívánja Ukrajna katonai támogatását. Rutte kedden, a litván miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után is azt hangsúlyozta, hogy a szövetségesek további támogatást kívánnak biztosítani Kijevnek.
Ukrajnának több elfogórakétára van szüksége
A NATO főtitkára szerint rövid távon Ukrajna egyik legsürgetőbb szükséglete a légvédelem megerősítése.
Rutte úgy fogalmazott, hogy Kijevnek „több elfogórakétára van szüksége”, ezért arra kérte azokat az európai országokat, amelyek megfelelő készletekkel rendelkeznek, hogy fontolják meg további eszközök átadását.
A cél szerinte az, hogy „Ukrajna erős maradjon”.
A NATO főtitkára már korábban is többször hangsúlyozta, hogy az orosz rakéta- és dróntámadások miatt az elfogórakéták jelentik az egyik legfontosabb katonai hiányterületet Ukrajnában.
Rutte szerint Trump „szereti” a NATO-t
Rutte az Egyesült Államokról és Donald Trump elnökről is beszélt.
A NATO főtitkára szerint a szövetségen belüli együttműködés jelenleg erős, Európa pedig az elmúlt időszakban egyre nagyobb felelősséget vállalt saját védelméért.
Úgy fogalmazott, hogy a NATO-n belüli hangulat „a legjobb eddig”.
Donald Trumpról azt mondta, az amerikai elnök „szereti” a NATO-t, és fő kifogása korábban elsősorban az volt, hogy több európai szövetséges nem fordított elegendő pénzt saját védelmére.
Rutte szerint az európai országok növekvő védelmi kiadásai miatt ezen a területen jelentős változás történt.
Oroszország Kalinyingrád miatt küldött nukleáris figyelmeztetést
A feszültség hátterében Kalinyingrád áll, amely Oroszország egyik stratégiailag legfontosabb katonai térsége.
Az exklávé a Balti-tenger partján, Lengyelország és Litvánia között helyezkedik el, földrajzilag elszakítva Oroszország többi részétől. A régióban jelentős orosz katonai erők, rakétarendszerek és légvédelmi eszközök állomásoznak.
A Reuters által megismert orosz dokumentum szerint Moszkva azt üzente a NATO-nak, hogy egy Kalinyingrád elszigetelésére vagy blokád alá vonására irányuló lépést közvetlen katonai fenyegetésként értékelne.
Az orosz figyelmeztetés szerint ilyen helyzetben Moszkva a teljes katonai eszköztárát bevetheti, beleértve a nukleáris fegyvereket is.
A Kreml szerint az üzenet célja az volt, hogy emlékeztesse az európai országokat Oroszország nukleáris doktrínájára és arra, milyen következményekkel járhatna Moszkva szerint Kalinyingrád elszigetelésének kísérlete.
A NATO erre azzal reagált, hogy a szövetség tevékenysége védelmi jellegű, és felszólította Oroszországot a nukleáris fenyegetések beszüntetésére.
