Újabb szintre emelkedett a feszültség Oroszország és a NATO között a Balti-tenger térségében. A Kreml megerősítette, hogy Moszkva hivatalos figyelmeztetést küldött a szövetségnek: ha a NATO megpróbálná elszigetelni Kalinyingrádot Oroszország többi részétől, Moszkva akár nukleáris fegyverek alkalmazását is mérlegelheti.
A Reuters által ismertetett dokumentum szerint az orosz vezetés olyan vörös vonalakat határozott meg, amelyek átlépése szélsőséges katonai válaszlépést válthat ki.
A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő kalinyingrádi exklávé évek óta az egyik legérzékenyebb katonai térség Európában. A terület jelentős stratégiai szerepet tölt be Oroszország számára, ezért Moszkva minden olyan lépést fenyegetésként értékel, amely szerintük az enklávé elszigetelésére irányulhat.
A Kreml szerint emlékeztetni kellett Európát az orosz doktrínára
A NATO-nak címzett orosz figyelmeztetést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette.
„Teljesen természetes, hogy diplomáciai képviselőink megpróbálják emlékeztetni az európai forrófejűeket a kérdéssel kapcsolatos dokumentumainkban rögzített politikára” – fogalmazott.
A Reuters által megismert diplomáciai dokumentumban Moszkva azzal vádolta a NATO-t, hogy „veszélyes és meggondolatlan pályára” lépett, amely szerintük jelentősen növeli egy közvetlen fegyveres konfliktus kockázatát.
Az orosz álláspont szerint egy ilyen konfliktus esetén Moszkva már annak kezdeti szakaszában támadhatná a NATO-tagállamok döntéshozó központjait.
A dokumentumban ennél is keményebb figyelmeztetés szerepel:
„Oroszország kész lesz felhasználni az összes rendelkezésére álló erőt és képességet, beleértve a nukleáris fegyvereket is, hogy megvédje területét, amennyiben a NATO-országok bármilyen kísérletet tesznek a kaliningrádi régió elszigetelésére az ország többi részétől.”
Kalinyingrád került a konfliktus középpontjába
A Lengyelország és Litvánia között fekvő Kalinyingrád földrajzilag nem kapcsolódik közvetlenül Oroszország többi részéhez, mégis kiemelt katonai jelentőségű terület.
A régió erősen militarizált, és Moszkva szerint a NATO egyre több olyan katonai forgatókönyvet és gyakorlatot dolgoz ki, amely Kalinyingrád lehetséges elszigetelésével is számol.
Az orosz diplomáciai figyelmeztetés szerint egy ilyen lépést Moszkva már közvetlen fenyegetésként értékelne.
Az elmúlt napokban legalább három európai országban működő orosz nagykövetség is olyan közleményt adott ki, amelyben a NATO-t vádolta a térségben tapasztalható feszültségek növelésével.
Mark Rutte: „Mi egy védelmi szövetség vagyunk”
A NATO részéről Mark Rutte reagált az orosz figyelmeztetésre.
„Mi egy védelmi szövetség vagyunk. És megakadályozzuk a nukleáris fenyegetéseket” – jelentette ki a NATO főtitkára.
A szövetség a Reuters által ismertetett írásbeli válaszában azt hangsúlyozta, hogy katonai gyakorlatai és egyéb tevékenységei nem irányulnak Oroszország területe ellen.
A NATO közleményében felszólította Moszkvát az ukrajnai háború lezárására és a nukleáris fenyegetések beszüntetésére.
„Felhívjuk az Orosz Föderációt, hogy vessen véget Ukrajna ellen indított, provokáció nélküli és széles körű inváziójának. Arra buzdítjuk az Orosz Föderációt, hogy tartózkodjon a szövetségesekkel szembeni egyre meggondolatlanabb magatartástól, és hagyjon fel a felelőtlen nukleáris retorikájával” – áll a NATO válaszában.
Rutte szerint Putyin tudja, hogy nem nyerhet a NATO ellen
A NATO főtitkárát arról is kérdezték, reális veszélyt jelent-e jelenleg a nukleáris fegyverek alkalmazása a balti térségben.
Mark Rutte határozott választ adott.
„Nem, nem az. Putyin tudja, hogy soha nem nyerhet a NATO ellen, ezért ezt nem veszem komolyan.”
A NATO álláspontja szerint jelenleg nincs közvetlen katonai fenyegetés a szövetség területére, de a keleti szárny védelmét továbbra is kiemelt prioritásként kezelik.
Oroszország visszautasítja, hogy Európa megtámadására készülne
Moszkva továbbra is tagadja azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint egy NATO-tagállam elleni katonai fellépésre készülne.
Az orosz diplomáciai közlemények szerint Moszkva nem tervezi NATO-országok megtámadását, de minden Kalinyingrád elleni agresszív lépésre rendkívül erős választ adna.
Nikolaj Sokov, bécsi nukleáris elemző és egykori orosz diplomata szerint a kialakult helyzet arra is rámutat, hogy a nyugati országok egyre nehezebben tudják fokozni Ukrajna támogatását anélkül, hogy közvetlen konfrontáció veszélye alakulna ki Moszkvával.
Egyre élesebb a „hibrid háború” körüli vita
Oroszország és a nyugati országok kapcsolata már a 2022-ben kezdődött ukrajnai invázió után mélypontra került, az elmúlt időszakban pedig újabb feszültségforrások jelentek meg.
Több európai kormány azzal vádolja Moszkvát, hogy szabotázsakciók, gyújtogatások és más műveletek révén úgynevezett hibrid háborút folytat Európában.
Oroszország ezeket a vádakat következetesen tagadja, és azt állítja, hogy a NATO saját katonai jelenlétének növelésével fokozza a feszültséget.
Egy NATO-diplomata az orosz figyelmeztetést Moszkva megfélemlítési kísérletének nevezte.
„Azt mondanám, hogy a levél csupán Oroszország újabb kísérlete az európaiak megfélemlítésére, és hogy a NATO válasza határozott és felelősségteljes. (Ez) megerősíti, hogy nem fogjuk hagyni, hogy eltántorítsanak attól, hogy támogassuk Ukrajnát.”
Egy magas rangú európai védelmi tisztviselő ennél is súlyosabban értékelte a helyzetet.
„(Ez) a hidegháború óta az első alkalom, hogy Oroszország ilyen módon fenyeget minket. Tehát ez egy komoly helyzet.”
