Még 2026 őszén megkezdődik az új magyar alkotmány kidolgozása – erősítette meg a Miniszterelnökség. A kormány széles körű társadalmi egyeztetést tervez, amelyben az állampolgárok személyesen és online is elmondhatják véleményüket. Az ellenzéki pártokat szintén bevonnák a folyamatba, az új alkotmány elfogadását pedig népszavazással erősítenék meg.
„Az alkotmányozás, az ígéretnek megfelelően, idén ősszel elindul” – közölte a Miniszterelnökség kommunikációs osztálya a 444.hu megkeresésére.
A tárca válaszából kiderült, hogy az előkészületek a korábban meghatározott ütemterv szerint haladnak, ugyanakkor a résztvevők közötti pontos feladatmegosztás még nem zárult le.
„A pontos feladatmegosztás kialakítása még folyamatban van, de az már elmondható, hogy több állami, parlamenti, szakmai és társadalmi szereplő együttműködésére épül majd” – fogalmazott a Miniszterelnökség.
Az alkotmányozás kereteit meghatározó javaslatot a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium közösen terjeszti az Országgyűlés elé.
Az új alkotmányról az emberek véleményét is kikérik
A kormány tájékoztatása szerint az alkotmányozás első szakaszában az előkészítés és az átfogó egyeztetések kapják a főszerepet. A cél egy olyan új alkotmány kidolgozása, amely mögött széles társadalmi támogatottság állhat.
A Miniszterelnökség hangsúlyozta, a cél az, hogy az új alkotmány „ne egyetlen párté legyen, hanem az egész nemzeté”.
Ennek érdekében a kormány hosszabb, nyilvános egyeztetési folyamatot tervez, amelybe az állampolgárok is bekapcsolódhatnak. A részvételre személyes és online lehetőségeket egyaránt biztosítanának.
Az ellenzéki pártok számára szintén lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy részt vegyenek az egyeztetéseken, ismertessék álláspontjukat, és saját javaslatokat fogalmazzanak meg.
A kormány tervei szerint az alkotmányozási folyamat végén népszavazás erősítené meg az új alkotmányt.
A kezdeményezést ugyanakkor már korábban is érte politikai bírálat. Orbán Balázs, a Fidesz korábbi kampányfőnöke az államfőválasztást követően „alkotmányozási showműsornak” nevezte az őszre meghirdetett folyamatot.
A választási rendszer is megváltozhat az alkotmányozás után
Az új alkotmány kidolgozása a választási szabályok későbbi módosítását is érintheti.
Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott korábbi interjújában arról beszélt, hogy a kormány a választójogi törvény megváltoztatását is napirendre veheti, erre azonban csak az alkotmányozási folyamat lezárását követően kerülhet sor.
A sorrendet azzal indokolta, hogy az új alkotmány önmagában is érintheti a választásokra vonatkozó jogszabályokat.
A miniszterelnök a nyár folyamán azt is jelezte, hogy támogatná a választójogi korhatár 18-ról 16 évre történő csökkentését az alkotmányozás során. A javaslatot Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is támogatja.
