Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényt. Az új, a kormánytól független állami szerv feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a jogellenesen magánkézbe került vagyon visszaszerzésének elősegítése, valamint a hasonló esetek megelőzése lesz.
A jogszabályt 143 képviselő támogatta, 47 nem szavazat ellenében.
Széles jogköröket kap az új hivatal
A törvény indoklása szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, röviden az NVVH azért jön létre, hogy hatékonyabban védje a közvagyont, feltárja a jogellenes gazdálkodást, és segítsen visszaszerezni az államot ért veszteségeket.
A hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékeléseket és vizsgálatokat végezhet, valamint felügyelet alá vonhat gazdálkodó szervezeteket.
Munkatársai beléphetnek a vizsgált ügyekhez kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba és szerverszobákba. Átnézhetik a szükséges dokumentumokat, szerződéseket, nyilvántartásokat és elektronikus adathordozókat, továbbá ellenőrizhetik az érintett szervezetek bankszámláit és pénzügyi eszközeit is.
Nyomozati és vádképviseleti feladatokat is elláthat
Az NVVH a közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati, valamint vádképviseleti hatásköröket is gyakorolhat.
A hivatal szükség esetén a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve más állami szervek segítségét is kérheti. Az általa feltárt ügyek büntetőeljáráshoz, polgári perhez vagy más illetékes hatóság vizsgálatához vezethetnek.
Csak az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással
A tervek szerint az NVVH autonóm állami szervként, a kormánytól függetlenül működik majd, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A szervezet élén egy elnök áll majd, munkáját pedig négy elnökhelyettes segíti. A vezetők mentelmi jogot és különleges rendőri védelmet kapnak.
A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.
