Hamarosan áttérünk a téli időszámításra. Október 26-ról 27-re virradó éjszaka, a hónap utolsó vasárnapján egy órával visszaállítjuk az órákat, október 27-e így 25 órával az év leghosszabb napja lesz.
A téli időszámításra való áttéréssel a nappalok rövidülnek, az éjszakák hosszabbak lesznek, és korábban sötétedik majd.
A téli időszámításra való átálláskor egy órával tekerjük vissza az órákat, és ez a változás jó hír a későn kelőknek, mivel így egy órával tovább alhatnak. A téli időszámításra való átállás azonban jelentős hatással lehet a közérzetünkre.
Az átállást követő első napokban sokan tapasztalnak olyan tüneteket, mint az idegesség, az álmatlanság vagy a fáradtság. A szakértők szerint ugyanakkor a téli időszámításra való átállás könnyebb, mint a nyári, és kevésbé viseli meg a szervezetet. A gyerekek és az idősek érzik a legerősebben a változást.
Az óraátállítás összezavarhatja a biológiai ritmusunkat, ami kimerültséget, csökkent koncentrációt és általános rossz közérzetet eredményezhet. A szakértők szerint azonban a téli időszámítás jobban megfelel a biológiai ritmusunknak, mivel reggel korábban világosodik, ami segít felébredni, és este korábban sötétedik, ami segít elaludni.
Az átállás megkönnyítése érdekében érdemes körülbelül negyed órával megváltoztatni a lefekvés, illetve a felkelés idejét, különösen kisgyerekek esetében, akiket a váltás érzékenyebben érinthet.
Az időzónákat elviekben a hosszúsági körök határolják – minden 15. meridiánhoz hozzárendelünk egy-egy zónaidőt – de technikai politikai okokból az országhatárokhoz is igazítják azokat. Mindegyik időzónát a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A nulla meridián (0. hosszúsági kör) a London közelében található Greenwichi délkör, ezért a koordinált világidőt korábban greenwichi középidőnek (GMT) is nevezték. A magyarországi időzóna téli időszámításkor közép-európai idő (CET, UTC+1), nyáron közép-európai nyári idő (CEST, UTC+2).
Az óraátállítás rendszerének lényege az energiatakarékosság azáltal, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a természetes napfényt. A téli-nyári időszámításra való átállás az első világháború idejére nyúlik vissza. Magyarországon német példára vezették be először gazdasági megfontolásból, 1916-ban. A 20. század során aztán hol bevezették, hol megszüntették ezt a rendszert.
A nyári időszámítás szabályait végül az Európai Unió 1996-ban egységesítette, hogy optimalizálja a villamosenergia-felhasználást. Az évek során azonban több alkalommal is vita alakult ki a kérdés körül, és az Európai Bizottság 2018-ban ismertette az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatát, amit 2019-ben az európai parlamenti képviselők is megszavaztak.
Különböző okokból azonban folyamatosan elhalasztották a döntést (többek között a világjárvány és az ukrán-orosz háború miatt), de 2025-ben elvileg véget vethetünk a gyakorlatnak – addig minden országnak el kellene döntenie, hogy a téli, illetve a nyári időszámítást tartja meg standard időnek.
A téli időszámításra való átállás az orvosok szerint ugyan nem növeli az egészségügyi problémák kockázatát, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor egyesek nehezen tolerálják ezt a változást az alvási rutinjukban. Közben pedig egyre kevesebb természetes fényt kapunk, a hőmérséklet fokozatosan csökken és a vírusos fertőzések is gyakoribbak ebben az időszakban. Éppen ezért fontos, hogy amennyire tehetjük, felkészüljünk erre a változásra, hogy a szervezetünk könnyebben alkalmazkodni tudjon. Figyeljünk oda az egészséges, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozásra, a pihentető alvásra és a rendszeres testmozgásra.
A szakértők szerint az olajos magvak, mint például a dió, a mandula, a pisztácia, a kesudió nagyszerű vitamin- és ásványi anyagforrások. A bennük található egészséges olajok és zsírok ideális tápláléknak számítanak ebben az évszakban.
Ugyanakkor a mérsékelt sörfogyasztás is előnyös lehet (ez a nők esetében napi 330 ml, a férfiak esetében pedig 660 ml sört jelent legfeljebb 5%-os alkoholtartalommal). A sörfőzéshez használt gabonafélék B-vitaminokat tartalmaznak, emellett a komló a sör más összetevőivel, például a B2-vitaminnal és a nikotinsavval kombinálva a vérerek ellazításával gyorsabban el is álmosít.
Ezenkívül a C-vitamin is rendkívül fontos az immunrendszer erősítéséhez, ezért tanácsos sok kivit és kaliforniai paprikát fogyasztani, mivel ezek a narancsnál is több C-vitamint tartalmaznak.
