Idén tavasszal ismét át kell állítanunk az órákat a nyári időszámításra, március 29-éről 30-ra virradó éjszaka, ami azt jelenti, hogy aznap éjszaka egy órával kevesebbet alhatunk. Hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat.
A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart, amikor átlépünk a téli időszámításra. A téli időszámításra való átállás hosszabb éjszakákat jelent, míg a nyárira való áttérés rövidebbeket. Ennek oka, hogy a december 21-i téli napfordulóval az éjszakák hossza csökken, míg a nappalok hossza folyamatosan nő, egészen június 21-ig, a nyári napfordulóig.
Az óraátállítás koncepcióját a 20. század elején, az első világháború idején vezették be a mesterséges világítás fenntartásához szükséges tüzelőanyag (főként a világításhoz felhasznált szén) megtakarítása érdekében.
Európában először Németországban vezették be a nyári időszámítást 1916-ban, majd hamarosan más országok is követték a példát, elsőként Nagy-Britannia, de Magyarországon is 1916-ban vezették be először az óraátállítást. A két világháború után számos európai ország felhagyott az intézkedéssel, majd újra bevezette azt.
Magyarországon 1954 és 1957 kezdték el újra átállítani az órát. 1958–1979 közt a nyári időszámítás használata szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették. A nyári időszámítás szabályait végül az Európai Unió 1996-ban egységesítette.
Nemzetközi szinten nem minden ország folytatja a gyakorlatot. Mintegy 60 ország tér át a téli és nyári időszámításra évente, de több állam felhagyott az óraátállítás szokásával. Ezek közé tartozik Izland, Kína, Oroszország, Fehéroroszország és Törökország.
Az elmúlt években számos vita folyt az Európai Unióban az óraátállítás eltörléséről. 2019-ben az Európai Parlament támogatta és megszavazta a javaslatot, és a tagállamokra bízták a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be véglegesen, a határidő pedig 2021 volt. Ezt azonban végül elhalasztották, és a döntés végrehajtása azóta is késik.
