A parajdi katasztrófát követően ismét komoly vádak érték az Országos Sótársaságot (Salrom). A román gazdasági miniszter, Radu Miruță szombaton Facebook-bejegyzésben közölte, hogy a Salrom „elpazarolta a román nép pénzét és erőforrásait”, és bár felszólította a vállalat vezetőségét, hogy mondjon le, azok ezt megtagadták.
„Ismét megerősítést nyert. A Salrom elpazarolta a román nép pénzét és erőforrásait. A miniszterelnöki ellenőrző testület jelentése feketén-fehéren leírja, amit néhány héttel ezelőtt mondtam: az Országos Sótársaság katasztrofálisan kezelte a román állam erőforrásait” – írta Miruță.
A miniszter hozzátette, hogy a Gazdasági Minisztérium már megkezdte az adminisztrátorok elbocsátásának és elszámoltathatóságának elemzését, valamint a bányászati jogszabályok reformját is.
„A Gazdasági Minisztérium Ellenőrző Testülete egy jelentésen dolgozik, amelyből már részleges adatokat is bemutatott: gondatlanság, rosszhiszeműség és felelősséghiány, nemcsak Parajdon, hanem más területeken is. Megkértem a Salrom vezetőségét, hogy tisztességesen mondjanak le. Ők ezt megtagadták. A törvénynek megfelelően kezdeményeztem egy ülés összehívását az elbocsátásukról. Ők ezt elutasították” – tette hozzá Radu Miruță.
A miniszter szerint az ügyet bíróság elé vitték, mivel a Salrom vezetése nem volt hajlandó összehívni a minisztérium által kért közgyűlést.
„De amíg a bíróságok sztrájkolnak, türelmesnek kell lennünk” – írta a miniszter, hozzátéve: „De a türelemnek is vannak határai. Már dolgozunk egy megoldáson, hogy végre a józan ész érvényesülhessen.”
A Libertatea által megszólaltatott szakértő szerint a parajdi sóbánya katasztrófáját sorozatos vezetői mulasztások és felelőtlenség okozták.
Egy helyi lakos így írta le az eseményeket: „A bánya falában lévő lyuk eleinte dió nagyságú volt, majd egyre nőtt, míg végül akkora lett, mint egy szekérkerék, és a bánya vezetése figyelmen kívül hagyta, amíg teljesen el nem árasztott minket a víz, és véglegesen tönkre nem tett minket.”
A tanúvallomás szerint a figyelmeztető jelek hónapokkal korábban láthatók voltak, mégis sem a bányavezetés, sem a Salrom központi irányítása nem lépett időben.
A parajdi bányaszerencsétlenség nemcsak ipari, hanem humanitárius és ökológiai válságot is okozott. Az elárasztott bánya jelentős pénzügyi károkat eredményezett, miközben több helyi közösség megélhetése is veszélybe került.
