Szakértők szerint a 2025-2026-os téli szezonban valószínűleg a La Niña jelenség érezteti majd a hatását. Ez a globális éghajlati jelenség, amely a jól ismert El Niño ellentéte, a Csendes-óceán középső és keleti részén a felszíni vizek lehűlésével jár, ami jelentős hatással van a globális légköri áramlásokra.
Mi az a La Niña jelenség és hogyan befolyásolja a globális éghajlatot?
Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (National Weather Service, NWS) 2025 szeptemberében bejelentette, hogy a La Niña jelenség hivatalosan is visszatért, bár mérsékelt formában. A La Niña általában globális hőmérsékletcsökkenést okoz, így még ha ebben a szezonban várhatóan mérsékelt is marad, az északi féltekén érezhető hatással lesz az éghajlati viszonyokra.
A La Niña hatására az észak-európai tél általában negatív hőmérsékleti anomáliákkal jár, azaz a szokásosnál hidegebb időszakokkal. Ezenkívül a futóáramlatok, a felső troposzférában és az alsó sztratoszférában gyorsan mozgó légáramlatok, amelyek befolyásolják a légtömegek irányát, általában dél felé tolódnak el. Ez elősegíti, hogy a sarkvidéki régiókból hideg levegő áramoljon be az európai kontinensre.
2025/2026 telén havazás és hideghullámok várhatók Közép- és Kelet-Európában
Európában a 2025/2026-os tél várhatóan hideg lesz, gyakori havazásokkal, különösen a kontinens északi felén. A meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy a poláris örvény – az Északi-sark felett elhelyezkedő rendkívül hideg levegőterület – alakulásától függően megnő a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés (SSW) valószínűsége.
Egy ilyen jelenség gyengítheti a poláris örvényt, lehetővé téve az északi sarkvidéki levegő leereszkedését alacsonyabb szélességi fokokra, beleértve Közép- és Kelet-Európát is. Ennek eredményeként heves hideghullámok, tartós fagy és erős havazás várhatóak, még azokon a területeken is, ahol az elmúlt években enyhe tél volt.
Érdekes módon, a 2025/2026-os tél végéhez közeledve az éghajlati modellek egy valószínűsíthető gyors átmenetet jeleznek az El Niño jelenségre, amely valószínűleg nagy intenzitású, úgynevezett „szuper El Niño” lesz. Ez a változás teljesen megfordítaná az időjárási mintákat, több nedvességet, mérsékelt hőmérsékletet és globális hatásokat hozna a mezőgazdaságra.
Ha az előrejelzések beigazolódnak, Magyarországon és Kelet-Európában a tél valamelyest a klasszikus, régi idők teleit idézheti, hóval, fagyokkal és az elmúlt évek átlagánál alacsonyabb hőmérsékletekkel.
