Orbán Viktor szerint a kommunista állambiztonság már sorkatonai szolgálata idején megpróbálta beszervezni, de ő nemet mondott. A volt miniszterelnök november 3-án, kedden több korabeli titkosszolgálati dokumentumot is közzétett, amelyek állítása szerint azt bizonyítják, hogy később feleségét és ellenzéki társait is megfigyelték. A bejegyzés egy nappal azelőtt jelent meg, hogy Magyarországon megkezdődik a kommunista állambiztonsági iratok széles körű nyilvánosságra hozatala.
A volt kormányfő Facebook-bejegyzésében az 1982-ből és az 1980-as évek végéről származó állambiztonsági iratokra hivatkozva beszélt arról, miként próbálta a kommunista rendszer titkosszolgálata beszervezni, majd állítása szerint megfigyelés alatt tartani.
A történetnek közvetlen politikai előzménye is van. Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó magyar miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy 1990-ben három olyan, kézzel írt jelentést látott, amelyeket állítása szerint Orbán Viktor készített katonai szolgálata idején. A volt kormányfő most ennek kapcsán hozta nyilvánosságra a nála lévő dokumentumokat.
Orbán Viktor: „Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni”
Orbán Viktor a közösségi oldalán részletesen ismertette, hogyan emlékszik a beszervezési kísérletre és az azt követő évekre.
„Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött. Később folyamatos megfigyelés alatt tartottak engem, a feleségemet és ellenzéki társaimat. Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian.
Az is világosan kiderül a dokumentumokból, hogy a nyolcvanas évek elejétől mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenünk. Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt, a hálószobánkba is” – írta, majd a bejegyzéséhez csatolta a dokumentumokat is.
A közzétett iratok között szerepel egy 1982-es állambiztonsági jelentés is, amely szerint a hatóságok beszervezési céllal tanulmányozták Orbán Viktort, később pedig elálltak a beszervezésétől.
A dokumentum alátámasztja, hogy a kommunista állambiztonság foglalkozott a lehetséges beszervezésével. Azt viszont, hogy az 1990-ben Németh Miklós által állítólag látott jelentések pontosan mit tartalmaztak, a mostani iratok közzététele önmagában nem tisztázza.
Ungváry Krisztián történész is megszólalt az ügyben. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy személy szereplése a katonai elhárítás nyilvántartásában önmagában nem bizonyítja, hogy az illetőt sikeresen beszervezték, vagy ténylegesen együttműködött a szolgálatokkal.
November 4-én megnyílnak a kommunista állambiztonság iratai
A volt miniszterelnök nyilatkozata közvetlenül az állambiztonsági dokumentumok nyilvánosságra hozatala előtt jelent meg.
A Magyar Péter vezette kormány tervei szerint november 4-én, szerdán elindul az az internetes adatbázis, amelyben a kommunista politikai rendőrség egykori tisztjeire, informátoraira, együttműködőire és beszervezési kísérleteire vonatkozó adatok válnak kereshetővé.
Az iratok nyilvánosságra hozatalát a Tisza Párt a 2026-os országgyűlési választás előtt vállalta. Az áprilisi választáson a párt győzelmet aratott, lezárva Orbán Viktor tizenhat évig tartó miniszterelnöki időszakát.
A Reuters szerint az 1956 és 1989 közötti időszakból mintegy 55 ezer, titkos együttműködéssel összefüggő személy adatai szerepelnek a nyilvántartásokban. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának becslése alapján a mostani és a későbbi közzétételek összesen mintegy 50–60 ezer nevet érinthetnek.
A dokumentumok között nemcsak olyan személyek szerepelhetnek, akik ténylegesen jelentéseket készítettek, hanem azok is, akiket megpróbáltak beszervezni, de a kísérlet nem vezetett együttműködéshez. Emiatt egy név felbukkanása az adatbázisban önmagában nem bizonyítja, hogy az illető ügynökként dolgozott.
Az Associated Press beszámolója szerint a tervek alapján a nyilvánosságra hozatal több szakaszban zajlik. November 4-én az első iratanyag válik hozzáférhetővé, 2027. február 25-én pedig további, részletesebb dokumentumok következhetnek.
Magyarországon az 1989-es rendszerváltás után évtizedeken át viták övezték az állambiztonsági iratok teljes megnyitását. A kutatók és az érintettek korábban meghatározott feltételekkel betekinthettek egyes dokumentumokba, a most tervezett adatbázis viszont a lakosság számára is szélesebb körű keresést tesz lehetővé.
