A bimbókkal teli karácsonyi kaktusz néhány nap alatt elveszítheti a virágkezdemények egy részét, ha megváltoznak a körülményei. Ilyenkor könnyű több vízzel vagy tápoldattal próbálkozni, pedig előbb a hőmérsékletet, a fényt és a föld nedvességét érdemes megnézni. A bimbóhullásnak több oka lehet, egyetlen tünetből nem lehet biztos következtetést levonni.
A Schlumbergera hibridek erdei eredetű növények, gondozásuk eltér a sivatagi kaktuszokétól. Szórt fényt és a fejlődési állapotukhoz igazodó vízellátást igényelnek. A Royal Horticultural Society útmutatója a bimbóképződést megelőző hűvösebb időszak, valamint a hidegtől és huzattól védett elhelyezés jelentőségét is kiemeli.
A kereskedelemben több Schlumbergera hibrid is karácsonyi kaktusz néven jelenhet meg. A lapos, összekapcsolódó szártagok végén fejlődnek a bimbók és a virágok. Ha a növény címkéjén más nemzetség szerepel, annak megfelelő gondozási tanácsot keressünk.
A bimbós növénynek egyenletes körülmények kellenek
A boltból hazavitt példány már útközben is kaphat hideget. A vásárláskor még ép bimbók későbbi lehullásában ezért a hazaszállítás körülményei is szerepet játszhatnak. Otthon ne tegyük rendszeresen nyitott ajtó mellé, hideg huzatba vagy közvetlenül a radiátor fölé.
A díszcsomagolást úgy igazítsuk el vagy távolítsuk el, hogy ellenőrizhető legyen a cserép alja. Öntözés után a víznek el kell tudnia távozni, a kaspóban pedig nem maradhat tartósan összegyűlt folyadék.
A bimbóképződést megelőző pihenőhöz az RHS körülbelül 12–15 °C-os, virágzáskor 18–20 °C-os környezetet jelöl meg. A rövidülő nappalokkal együtt a hűvösebb szakasz segítheti a bimbók kialakulását. Ez nem jelent biztosítékot arra, hogy a növény minden évben pontosan karácsonykor nyílik majd.
Világos, szórt fényű helyet válasszunk. A radiátor fölötti ablakpárkány túlságosan meleg lehet, egy belső polcon pedig kevés lehet a fény. A növény közelében elhelyezett hőmérő pontosabb képet ad a körülményeiről, mint a lakás másik részén lévő termosztát.
Bimbósan ne költöztessük naponta egyik szobából a másikba. Ha meg kell változtatni a helyét, annak legyen világos oka, például huzat vagy közvetlen fűtőhatás. Az állapotát fényképpel is követhetjük, így jobban látszik, hogy néhány elszórt bimbó hullott-e le, vagy több hajtásvéget érintő romlás kezdődött.
Öntözés előtt nézzük meg a földjét
A Mein schöner Garten cikke is a pihenő, a fény és az öntözés összefüggésére hívja fel a figyelmet. Egy minden lakásra érvényes heti öntözési rendet mégsem lehet meghatározni: a cserép mérete, a közeg és a szoba hőmérséklete is befolyásolja a száradást.
Pihenő idején a föld felső néhány centimétere megszikkadhat két öntözés között, de az egész gyökérlabdát nem szükséges csontszárazra hagyni. Bimbózáskor és virágzáskor rendszeresebb vízellátásra lehet szükség, továbbra is pangó víz nélkül.
A ráncos, lekonyuló szártag nem feltétlenül jelent vízhiányt. Ha a föld már nedves, az újabb nagy adag víz ronthat a gyökerek körülményein. Előbb ellenőrizzük a közeget és a kaspót, és csak utána öntözzünk.
A puhuló, barnuló, kellemetlen szagú részek már más problémára utalhatnak, mint néhány lehullott bimbó. Ilyenkor a gyökérzetet és a szárakat is érdemes megvizsgálni, szükség esetén kertész segítségével. A tápoldat nem kezeli a gyökérrothadást, a virágzás elmaradása pedig önmagában nem bizonyít tápanyaghiányt.
Az átültetés többnyire várhat
A frissen vásárolt karácsonyi kaktuszt nem kell rögtön nagyobb cserépbe tenni. Az átültetés jobb időpontja az aktív növekedés kezdete, amikor a gyökerek már kitöltötték a korábbi edényt. Ekkor is csak kissé nagyobb, jó vízelvezetésű cserepet válasszunk.
Bimbós állapotban az erős visszavágás a lehetséges virágok eltávolítását is jelenti, hiszen a bimbók a hajtásvégeken fejlődnek. Az elágazást segítő alakításnak inkább a tavaszi fejlődéskor lehet helye.
A virágzás után újabb hűvösebb, kevesebb vizet igénylő pihenő következhet. Az öntözést és az elhelyezést ezért a növény aktuális állapotához igazítsuk, a következő szezonban pedig már a bimbók megjelenése előtt készítsük elő a megfelelő körülményeket.
