A digitális polgári körök szombathelyi gyűlésén Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy olyan történetet fedett fel, amiről még soha nem beszélt nyilvánosan.
Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusa egybeesett a koszovói háború eszkalálódásával 1999-ben. Akkoriban a magyar miniszterelnök telefonhívást kapott az akkori amerikai elnöktől, Bill Clintontól.
A Fehér Ház vezetője arra kérte Magyarországot, hogy nyisson meg egy második frontot és támadja meg Szerbiát, vagy „legalábbis lőjük őket Magyarországról a Vajdaságon keresztül egészen fel Belgrádig”, mondta Orbán.
A magyar kormány azonban elutasította ezt a javaslatot, és az amerikai elnök közvetlen kérésére így válaszolt: „Nem, uram!” „Ha akkor olyan miniszterelnökünk van, aki csak annyit tud, hogy yes sir, akkor nyakig álltunk volna a háborúban” – érvelt a miniszterelnök.
Orbán állítása szerint ezután megkérdezte Clintontól, mi történne a Vajdaságban élő 300 ezer magyarral. Azt is elmondta neki, hogy ha valahonnan lőnek valahova, akkor onnan vissza is lőnek, és akkor „szétlövessük Szeged városát, ez a terv? Hódmezővásárhelyt, Makót?” – kérdezte.
Ezután megegyeztek, hogy ezt személyesen megbeszélik a következő héten tartandó NATO-csúcstalálkozón, de az amerikaiak nem hozták fel újra ezt a kérdést – mondta Orbán, hozzátéve, hogy szerinte majd jó néhány év múlva a diplomáciatörténet leírja, hogyan, milyen csatornákon keresztül, milyen információkkal jutottak el az amerikai elnökhöz, hogy ne álljon elő többet ilyen kéréssel.
A Telex ugyanakkor azt írta, hogy több szakértő szerint Orbán állításai látszólag ellentétben állnak mindazzal, amit a szerbiai NATO-beavatkozásról tudni lehet. Bár a NATO szárazföldi műveletének tervezése 1999-ben, a koszovói háború alatt valóban megkezdődött, nem volt valódi politikai támogatottsága, és nincs bizonyíték arra, hogy Magyarországnak meg kellett volna támadnia Szerbiát.
