A dán katonai hírszerzés szerint továbbra is alacsony, de növekvő annak a kockázata, hogy Oroszország a következő hónapokban korlátozott katonai akciót hajt végre egy NATO-tagállam ellen. A friss fenyegetésértékelés nem egy nagyszabású inváziót tart a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hanem olyan műveleteket, amelyekkel Moszkva próbára teheti a szövetség reakcióját és egységét.
A jelentés szerint ilyen lépés lehet egy Ukrajnát támogató NATO-infrastruktúra elleni távolsági csapás vagy egy szomszédos ország területére végrehajtott korlátozott behatolás, amelyben kis létszámú, akár felségjelzés nélküli katonai egységek vehetnének részt. A dán szolgálat szerint egy NATO-ország elleni teljes körű orosz invázió továbbra is rendkívül valószínűtlen, de már nem zárható ki teljesen.
„Alacsony, de növekvő” a katonai támadás kockázata
A dán védelmi hírszerző szolgálat csütörtökön közzétett értékelésében arra figyelmeztetett, hogy az orosz katonai és hibrid műveletek intenzitása a következő hónapokban tovább növekedhet.
A hírszerzés szerint Moszkva olyan akciókat kereshet, amelyek nem feltétlenül vezetnek azonnal nyílt háborúhoz a NATO-val, mégis alkalmasak arra, hogy teszteljék, milyen választ adna a szövetség egy korlátozott támadásra.
A lehetséges forgatókönyvek között szerepelnek olyan csapások is, amelyek az Ukrajnának támogatást biztosító infrastruktúrát érintenék.
Lengyelországban szabotázsként vizsgálják a Starlink-állomás tüzét
A dán jelentés néhány órával azután jelent meg, hogy Lengyelországban tűz ütött ki egy Starlink földi állomáson a Mazóviai vajdaságban.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes és digitális ügyekért felelős miniszter szerint a tüzet szándékosan idézhették elő az állomás működésének ellehetetlenítése érdekében. A létesítmény több intézmény, köztük az ukrán hadsereg internetkapcsolatának biztosításában is szerepet játszott.
A lengyel hatóságok egyelőre nem állapították meg, ki állhatott a történtek mögött.
Gawkowski szerint több jel is arra utal, hogy az eset illeszkedhet az Oroszországnak tulajdonított hibrid műveletek mintázatába, de Moszkva felelősségét eddig nem bizonyították.
„Bár ma már minden működőképes, el kell ismernünk – ahogyan Donald Tusk miniszterelnök nemrég megjegyezte –, hogy ez a hibrid háború egyik eleme” – mondta.
A Starlink-rendszer az ukrán katonai kommunikáció fontos részévé vált a háború során.
Dánia súlyosabb hibrid támadásokra számít
A dán hírszerzés értékelése szerint a következő hónapokban nemcsak a katonai incidensek kockázata növekedhet, hanem a hibrid műveleteké is.
A szolgálat arra számít, hogy Oroszország intenzívebb akciókat hajthat végre európai országok ellen, és ezek következményei súlyosabbak lehetnek, mint korábban.
A jelentés többek között olyan kibertámadások lehetőségét említi, amelyek létfontosságú társadalmi funkciókat béníthatnak meg, valamint olyan szabotázsakciókat, amelyek jelentős emberi veszteség kockázatával járhatnak.
A hibrid hadviselés fogalma alatt általában olyan módszereket értenek, amelyek nem feltétlenül hagyományos katonai támadás formájában jelennek meg. Ide tartozhat a kibertámadás, a kritikus infrastruktúra elleni szabotázs, a dezinformáció vagy más olyan művelet, amelynek célja egy ország destabilizálása vagy politikai nyomás alá helyezése.
Több európai ország is hasonló incidenseket vizsgál
Az elmúlt időszakban több európai országban is olyan eseményeket vizsgáltak, amelyeknél felmerült az orosz érintettség lehetősége.
Németország szeptemberben Oroszországot tette felelőssé egy, a Lipcse/Halle repülőtér ellen tervezett dróntámadási kísérletért. Más országokban dróngyárakat érintő tüzeket és vasúti infrastruktúra elleni szabotázsakciókat vizsgáltak.
Oroszország tagadta, hogy köze lenne ezekhez a műveletekhez.
A dán hírszerzés szerint Moszkva célja az is lehet, hogy az európai országokat saját infrastruktúrájuk védelmére kényszerítse, ezzel erőforrásokat vonva el Ukrajna támogatásától.
Oroszország tesztelheti a NATO egységét
A jelentés egyik legsúlyosabb megállapítása szerint Oroszország akár azt is megpróbálhatja felmérni, hogyan működik a gyakorlatban a NATO kollektív védelmi rendszere.
Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke kimondja, hogy egy NATO-tagállam elleni fegyveres támadást a szövetség valamennyi tagja elleni támadásnak kell tekinteni.
A dán szolgálat szerint Moszkva számára különösen fontos kérdés lehet, hogy a NATO-tagállamok valóban egységesen reagálnának-e egy korlátozott incidensre.
A jelentés szerint fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország úgy ítéli meg: egy bizonyos típusú támadás esetén a NATO-tagországok nem jutnának gyorsan közös álláspontra.
Az Egyesült Államok szerepe is befolyásolhatja Moszkva számításait
A dán hírszerzés úgy látja, hogy az orosz döntéshozatalban annak megítélése is szerepet játszhat, mennyire számíthatnak az európai NATO-tagállamok az Egyesült Államok támogatására.
A jelentés szerint a kockázat akkor növekedhet, ha Moszkva arra a következtetésre jut, hogy Washington nem képes vagy nem hajlandó teljes katonai támogatást biztosítani európai szövetségeseinek egy Oroszországgal kialakuló konfliktusban.
Mark Rutte NATO-főtitkár a dán figyelmeztetés megjelenése után azt mondta, a szövetség felkészült a szabotázsakciók és drónincidensek kezelésére, és megfelelő tervekkel rendelkezik az ilyen fenyegetésekre adott válaszhoz.
