A Kremlhez közel álló források szerint nem valószínű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja az Egyesült Államok javaslatát a 30 napos tűzszünetről – írja a Reuters. Azt is hozzátették, hogy bármilyen megállapodásnak figyelembe kell vennie Oroszország katonai előretörését és a Kreml aggodalmait.
Az Egyesült Államok kedden beleegyezett a katonai segélyezés és a hírszerzési információk megosztásának folytatásába, miután Kijev közölte, hogy kész elfogadni a tűzszüneti javaslatot. Oroszország egyelőre még nem reagált hivatalosan a javaslatra. Egy magas rangú moszkvai forrás azonban azt mondta a Reutersnek, hogy Oroszországnak tárgyalnia kell a tűzszünet feltételeiről, és bizonyos garanciákat kell kapnia ahhoz, hogy beleegyezzen.
„Putyin számára nehéz elfogadni ezt a jelenlegi formájában” – mondta a forrás, aki a helyzet érzékenysége miatt kérte a névtelensége megőrzését. „Putyin álláspontja erős, mert Oroszország előretör.”
Oroszország Ukrajna területének egyötödét, mintegy 113 ezer négyzetkilométert tart az ellenőrzése alatt, és hónapok óta folyamatosan nyomul előre. Ukrajna augusztusban elfoglalta ugyan Nyugat-Oroszország egy kis részét, de az orosz becslések szerint az ukránok ellenőrzése gyengül a régió felett.
A forrás hozzátette, hogy garanciák nélkül Oroszország pozíciója gyorsan meggyengülhet, és a Nyugat később Oroszországot hibáztathatja a háború befejezésének elmulasztásáért. Egy másik magas rangú orosz forrás szerint a tűzszüneti javaslat Moszkva szempontjából egyenesen csapdának tűnhet, mivel Putyin számára nehéz lenne konkrét garanciák vagy kötelezettségvállalások nélkül leállítani a háborút.
„Nem tűzszünetre van szükségünk, hanem hosszú távú békére, amelyet garanciák biztosítanak az Orosz Föderáció és polgárai számára. Nehéz kérdés, hogyan lehet ezeket a garanciákat biztosítani” – mondta Putyin még tavaly decemberben.
Később, január 20-án újra megerősítette ezt a Biztonsági Tanács előtt, mondván, még egy rövid szünetet sem lenne szabad tartani, ami alatt a felek újra felfegyverkeznének, hogy utána folytassák a harcokat, hanem hosszú távú békére kell törekedni.
Tavaly júniusban Putyin részletezte a béke feltételeit: Ukrajnának hivatalosan le kell mondania NATO-hoz való csatlakozásra való törekvéséről, és ki kell vonnia csapatait minden olyan ukrajnai területről, amelyet Oroszország magának követel.
A kelet-ukrajnai konfliktusok még 2014-ben kezdődtek, miután az ukrajnai Majdan-forradalomban megbuktatták az oroszbarát elnököt, és Oroszország annektálta a Krímet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi, de szerdán nyilvánosságra hozott interjúban azt mondta, hogy Oroszország nem fogadja el a NATO-tagállamok csapatait „semmilyen zászló alatt, semmilyen minőségben, Ukrajna területén.”
A Russia-24 orosz állami televízió szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter megjegyzései arról, hogy Ukrajna kész a tárgyalásra, „meglehetősen naivnak” tűnnek, tekintve Kijev és Oroszország kapcsolatainak múltját, egy befolyásos orosz törvényhozó pedig azon a véleményen van, hogy bármilyen békemegállapodás feltételeit Moszkva fogja megszabni.
„Oroszország előretör Ukrajnában, ezért Oroszországgal más lesz a helyzet” – mondta Konsztantyin Koszacsov, a Föderációs Tanács, az orosz parlament felsőházának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke egy Telegram bejegyzésben.
„Bármilyen megállapodás – a kompromisszum szükségességének minden megértése mellett – a mi feltételeink szerint alakul, nem az amerikaiaké szerint. És ez nem kérkedés, hanem annak megértése, hogy a valódi megállapodások még mindig ott kint, a frontvonalakon íródnak. Amit Washingtonnak fel kellene ismernie” – tette hozzá.
