A parajdi sóbányát súlyos katasztrófa fenyegeti: a víz betörése miatt a teljes bánya összeomlása is bekövetkezhet. A Román Vízügyi Hatóság szerint a jelenlegi válságot a Korond-patak hirtelen megnövekedett vízhozama és a 2012-ben megkezdett, de be nem fejezett szabályozási munkálatok együttesen idézték elő.
A problémák már 2016-ban is jelentkeztek, amikor a patak vizét hódok építette gát terelte el, a heves esőzések pedig elöntötték a föld alatti területeket. Szakértők úgy becsülik, hogy a vízhozam több mint százszorosára nőtt, elérve a kritikus 60 köbméter/másodpercet az átlagos 1 helyett.
Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás a további beomlás megelőzése. A helyzet súlyosságáról Daniel Diaconu professzor, a Bukaresti Egyetem Földrajztudományi Karának tagja is nyilatkozott a Digi24-nek: „Úgy gondolom, hogy a mennyezet részben vagy teljesen be fog omlani, és egy mesterséges tó fog kialakulni.”
A professzor szerint a helyzetet egyszerre súlyosbítják a természetes és emberi tényezők.
„Amit sajnos manapság látunk, az egy természeti jelenség és egy antropogén jelenség együttes hatásának eredménye. A só oldódása természetes folyamat, de a rendkívüli vízhozam nyomást és eróziót okozott, ami a bánya szerkezetének meggyengüléséhez vezetett” – mondta.
Diaconu rámutatott: a sóbányában kilenc kiterjedt horizontot bányásztak ki, amelyek akár 320 méter mélyen is lehetnek. A víz kiszivattyúzása technikailag szinte lehetetlen. Jelenleg több millió köbméternyi víz található a föld alatt.
„Ami most a föld alatt történik, az egyértelműen a só oldódásának jelensége, amíg a víz telítődik. Ha megszakítjuk az édesvízzel való érintkezést, ez a folyamat leállhat. De majd meglátjuk, hogy azok a horizontok beomlottak-e” – mondta a szakértő.
A jövő kilátásairól így fogalmazott: „Valószínű, hogy egy sós tó fog kialakulni abban a térségben.”
„Rendkívül bonyolult helyzet” – értékelte a gazdasági miniszter
Bogdan Ivan gazdasági miniszter is ellátogatott Parajdra, ahol elismerte, hogy a helyzet kezelése óriási kihívás: „Sajnos kollégáim is a helyszínen voltak, és az a hely, ahol a víz beszivárog a bányagalériákba, meglehetősen nagy.”
Első becslések szerint a Salromnak mintegy 130 millió lejre lenne szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben elterelje a Korond-patak medrét, nagy teljesítményű szivattyúkat telepítsen, és helyreállítsa a járatok falait. A miniszter hozzátette: jelenleg egy átfogó értékelés zajlik arról, hogyan lehetne biztonságosan újranyitni a bányát a turisták számára.
A patak elterelésére korábban is volt próbálkozás, ám a környezetvédők leállították a munkálatokat a hódpopuláció megóvására hivatkozva.
„Kollégáim tájékoztattak erről, és a munkálatok során is figyelmeztették őket, hogy nagyon vigyázzanak a területen élő hódpopulációra. Nekem ez nevetségesnek tűnik, és nagyon remélem, hogy ezt a Románia számára rendkívül fontos helyzetet a környezetvédelmi hatóságok is megvizsgálják” – mondta.
Ivan szerint a tervek szerint egy mesterséges, betonmedrű elvezetőrendszert alakítanának ki, amely védett területen vezetné el a vizet. A kormánytól azt kérik, hogy gyorsítsák fel az engedélyek kiadását.
„Javasolni fogjuk a kormánynak is, hogy hozzon konkrét döntést ebben a kérdésben, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség és a védett területek hatóságai a lehető legrövidebb időn belül adjanak ki minden szükséges engedélyt.”
Milliárdos érték került veszélybe
A parajdisóbányát a SALROM Országos Sóvállalat működteti, amely becslések szerint több mint 500 millió tonna sótartalékkal rendelkezik. Ennek értéke meghaladja a 12 milliárd eurót. A bánya nemcsak gazdasági szempontból volt kiemelkedően fontos, hanem turisztikai látványosságként is évi százezreket vonzott.
