Oroszország továbbra is nagy ütemben próbál új katonákat küldeni az ukrajnai frontra, a veszteségeket mégsem sikerül teljesen pótolnia. Nyugati tisztviselők becslése szerint az orosz hadsereg jelenleg havonta körülbelül 6000-rel több embert veszít, mint amennyit toborozni képes – írja a The Guardian.
A beszámoló szerint Moszkva továbbra is jelentős létszámban von be új katonákat, becslések szerint naponta mintegy ezer főt. Az elmúlt két hónap veszteségei mellett viszont már ez a tempó sem bizonyult elegendőnek az elesett és megsebesült katonák pótlására.
Havonta mintegy 6000 fős lehet az orosz hadsereg létszámhiánya
Egy nyugati tisztviselő szerint jelenleg jól látható különbség alakult ki az orosz veszteségek és az újonnan toborzott katonák száma között.
„Becslésünk szerint az oroszok által elvesztett személyek száma és az általuk toborzottak száma közötti különbség jelenleg havonta körülbelül 6 000 fő” – fogalmazott.
A forrás szerint Vlagyimir Putyin erre részben az ukrán célpontok elleni támadások fokozásával reagált.
„Putyin válasza erre a helyzetre az volt, hogy ő maga is eszkalálta a helyzetet, és az ukrán polgári infrastruktúrát és civileket vette célba: július eleje óta több mint 360 rakétát lőtt ki, kihasználva Kijev hiányosságait a ballisztikus rakéták elleni védelem terén. Nyilvánvaló, hogy Moszkva az energiainfrastruktúra megsemmisítésével próbálja megtörni az ukránok harci szellemét ezen a télen” – tette hozzá.
A nyugati értékelések szerint az orosz vezetés mozgástere azért is szűkebb, mert egy újabb nagyszabású mozgósítás komoly politikai és gazdasági következményekkel járhatna.
Egy újabb mozgósítás komoly kockázatot jelentene Moszkvának
A tisztviselők szerint a 2022 őszén elrendelt korábbi mozgósítás után mintegy egymillió orosz hagyhatta el az országot, köztük sok magasan képzett szakember. Becslésük szerint később kevesebb mint a felük tért vissza.
Egy újabb hullám ezért ismét jelentős társadalmi feszültséget és gazdasági veszteséget okozhatna.
Az sem egyértelmű, hogy az orosz fegyveres erők képesek lennének-e rövid idő alatt több százezer új katonát megfelelően beilleszteni az állományba. A beszámoló szerint a felszerelések és a tisztek hiánya is korlátozhatja egy ilyen létszámnövelés lehetőségeit.
Ukrajna közben többször támadott az orosz olajiparhoz kapcsolódó célpontokat, ami egyes területeken üzemanyaghiányt idézett elő. Kijev ezzel párhuzamosan további támogatást kért szövetségeseitől, támadó rakéták és légvédelmi rendszerek formájában is.
A brit miniszterelnök Kijevben tárgyalt
Andy Burnham ezen a héten Kijevbe utazott, miniszterelnökként első külföldi látogatásán.
A brit kormányfő Volodimir Zelenszkijnek azt mondta, hogy az Egyesült Királyság korábban titkosnak minősített információkat ad át Ukrajnának a brit gyártmányú, nagy hatótávolságú cirkálórakéták alkatrészeiről.
Burnham arra is felszólította a nemzetközi közösséget, hogy erősítse Ukrajna védelmét az orosz támadásokkal szemben, különösen több amerikai gyártmányú Patriot elfogórakéta biztosításával.
Ezt az álláspontot a következő hónapban New Yorkban rendezendő ENSZ-közgyűlésen is képviselni kívánja.
Moszkva válaszként több alkalommal megtorlással fenyegetőzött, és brit katonai célpontok elleni támadások lehetőségét is felvetette Ukrajnán belül, illetve azon kívül.
Nyugati tisztviselők szerint Putyin el akarja kerülni a közvetlen NATO-konfliktust
A nyugati értékelések szerint az Oroszország jelentette veszély továbbra is komoly, ám Putyin nem akar közvetlen katonai összecsapást a NATO-val.
Egy tisztviselő szerint az Egyesült Királyság elleni éles orosz retorika nem számít új jelenségnek.
„Továbbra is ellenséges retorikát és különféle vádakat látunk az Egyesült Királyság ellen. Ez teljes mértékben összhangban áll a régóta fennálló orosz katonai doktrínával, amely szerint a retorikát egyrészt az ellenfelek félelmeinek kihasználására, másrészt a döntéshozatali folyamat befolyásolására használják. Tehát ez nem új jelenség” – fogalmazott.
A tisztviselők szerint Oroszország továbbra is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel közvetlen katonai támadás nélkül is nyomást gyakorolhat az Egyesült Királyságra.
Ilyen lehet egy kibertámadás vagy közvetítőkön keresztül végrehajtott fizikai akció polgári célpontok, például gyárak vagy raktárak ellen.
Tavaly hat férfit ítéltek börtönbüntetésre, mert részt vettek egy olyan kelet-londoni raktár elleni támadásban, amelyben Ukrajnának szánt segélyt tároltak. A támadás mögött a beszámoló szerint Oroszország állt.
Putyin kimerítő háborúra építhet Ukrajnában
A nyugati tisztviselők úgy látják, Vlagyimir Putyin hosszabb távú stratégiája továbbra is egy elhúzódó, kimerítő háború fenntartása lehet.
Moszkva arra számíthat, hogy idővel csökken Ukrajna szövetségeseinek támogatása, különösen akkor, ha az orosz fenyegetések hatására az európai közvélemény egyre bizonytalanabbá válik.
Egy tisztviselő szerint ezeket a fenyegetéseket egy szétszakítottabb és sebezhetőbb Európa kialakítására irányuló törekvés részeként kell értelmezni.
„Fontos szem előtt tartanunk, hogy ez nem új jelenség. Oroszország az elmúlt években számos alkalommal hivatkozott a nukleáris fegyverek esetleges bevetésének fenyegetésére, hogy megpróbáljon megijeszteni minket, és rábírjon arra, hogy megszüntessük az Ukrajnának nyújtott támogatást” – mondta egy másik nyugati tisztviselő.
