Ha valaki gyakran utazik repülővel, feltűnhet neki, hogy a pilóták között ritkán látni hosszú, sűrű szakállú férfit. Ennek oka nem pusztán a megjelenésre vonatkozó előírásokban keresendő: a szabályok hosszú ideje szorosan kapcsolódnak a repülésbiztonsághoz.
A pilótáknál a professzionális külső mellett komoly jelentősége van annak is, hogy vészhelyzetben minden felszerelést azonnal és megfelelően tudjanak használni. Ilyen eszköz az oxigénmaszk is, amelyet például a kabinnyomás hirtelen csökkenésekor kell felvenni.
Ilyenkor minden másodperc számít.
Az oxigénmaszknak szorosan kell illeszkednie az arcra, hogy megfelelően működjön. Sokáig abból indultak ki, hogy a vastag arcszőrzet megakadályozhatja a megfelelő tömítést, és ez kedvezőtlenül befolyásolhatja az oxigénellátást.
Ez az egyik fő oka annak, hogy számos légitársaság szigorú szabályokat vezetett be a pilóták szakállviseletére.
Évtizedek óta vizsgálják, mennyire befolyásolja a szakáll az oxigénmaszk működését
A szakértők már 1987 óta foglalkoznak azzal, milyen hatással lehet az arcszőrzet az oxigénmaszk megfelelő illeszkedésére.
A legegyszerűbb biztonsági megoldás hosszú ideig az volt, hogy a légitársaságok korlátozták vagy teljesen megtiltották a pilótáknak a hosszú szakáll viselését.
A szabályok társaságonként eltérnek. Van, ahol rövid, gondosan ápolt szakáll vagy bajusz engedélyezett, a hosszabb arcszőrzetet viszont nem fogadják el.
A háttérben az az elképzelés állt, hogy egy vészhelyzeti oxigénmaszk csak akkor nyújthat megfelelő védelmet, ha közvetlenül az arcbőrre tud záródni.
Meglepő eredményt hozott az Air Canada vizsgálata
2018-ban az Air Canada külön kutatást indított annak megállapítására, valóban problémát jelent-e a szakáll a modern oxigénmaszkok használatakor.
A vizsgálatot a Simon Fraser Egyetemen végezték, és különböző arcszőrzettel rendelkező férfiakat vontak be. A résztvevők között teljesen borotvált férfiak és olyanok is szerepeltek, akiknek szakálla akár 40 centiméter hosszú volt.
Az eredmények meglepőek voltak.
A kutatás szerint a modern oxigénmaszkok a borotvált és a szakállas résztvevők esetében is megfelelő oxigénellátást biztosítottak.
Ez arra utalt, hogy a korábban feltételezettnél kisebb lehet a különbség a szakállas és a borotvált arc között, legalábbis az újabb maszkok használatakor.
A légitársaságok többsége mégsem változtatott a szabályokon
A kutatás eredménye nem vezetett általános változáshoz a légitársaságoknál.
Az Air Canada a sikeres vizsgálat ellenére sem jelezte, hogy megváltoztatná a szakállviseletre vonatkozó szabályait.
A Hawaiian Airlines még szigorúbb előírásokat alkalmaz: pilótái számára jelenleg teljesen tiltott a szakáll.
Más légitársaságok engedékenyebbek. A svájci Edelweiss és Helvetic Airways például meghatározott hosszúságig engedélyezi pilótáinak az arcszőrzet viselését.
A különbség tehát nem abban van, hogy minden pilótának kötelező teljesen borotváltnak lennie, hanem abban, hogy a légitársaságok saját biztonsági és megjelenési szabályaik alapján határozzák meg, milyen hosszúságú szakállat engedélyeznek a pilótafülkében.
