Fontos döntés született pénteken Brüsszelben: az Európai Bizottság részlegesen jóváhagyta Magyarország közel 10 milliárd eurós, mintegy 3700 milliárd forintos helyreállítási kifizetési kérelmét. A Magyar Péter vezette kormány a 127 előírt feltételből 126-ot teljesített maradéktalanul, így megnyílt az út azoknak az uniós támogatásoknak és kedvezményes hiteleknek a folyósítása előtt, amelyekhez az ország az Orbán-kormány idején nem tudott hozzáférni. A pénz még nem érkezett meg: a végleges jóváhagyási folyamat hátravan.
Az Európai Bizottság november 20-i döntése fordulópontot jelenthet Magyarország európai uniós finanszírozásában. A testület pozitívan értékelte a magyar kormány reformjait és fejlesztési vállalásait, így az ország hozzáférhet a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra létrehozott európai alap forrásainak szinte teljes összegéhez.
A magyarországi fejlemények szempontjából fontos tudni, hogy Brüsszel egyelőre nem a teljes összeg tényleges átutalását jelentette be, hanem a kifizetési kérelem előzetes, részleges jóváhagyását. A döntés jelentős, de az eljárásnak még vannak további lépései.
Miért nem kapta meg korábban Magyarország az uniós pénzeket?
Az Európai Unió a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére hozta létre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, röviden az RRF-et. A tagállamok az elfogadott fejlesztési programjaikhoz kapcsolódó reformok és beruházások teljesítésével juthatnak hozzá a pénzekhez.
Magyarország helyreállítási tervét 2022 decemberében hagyták jóvá, az Európai Bizottság viszont a kifizetéseket szigorú feltételekhez kötötte.
Az Orbán Viktor vezette kormány idején a Bizottság többek között a közbeszerzések átláthatóságával, a korrupció elleni fellépéssel, az összeférhetetlenségi szabályokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat.
A helyreállítási pénzek folyósításához 27 kiemelt előfeltételt, úgynevezett szupermérföldkövet kellett teljesíteni. Ezek között olyan intézkedések szerepeltek, amelyek az uniós források megfelelő felhasználását és ellenőrizhetőségét hivatottak biztosítani.
Az előző kormány és az Európai Bizottság több kérdésben eltérően ítélte meg a magyar intézkedések megfelelőségét. A bizottsági értékelések szerint a szükséges vállalások egy része nem teljesült megfelelően, ezért a helyreállítási alap rendes kifizetései elmaradtak.
A 2026. áprilisi választások után megalakult, Magyar Péter vezette kormány egyik kiemelt céljává tette a visszatartott uniós pénzekhez való hozzáférés rendezését.
Májusban a miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott a szükséges reformok és a finanszírozási kérdések rendezésének menetrendjéről. A megállapodás összesen 16,4 milliárd eurónyi, különböző uniós programokhoz kapcsolódó forrást érintett.
Egyetlen feltétel teljesítése maradt részleges
A magyar kormány a nyár folyamán számos törvényt és intézményi szabályt módosított, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak. A reformok érintették a közbeszerzéseket, az Integritás Hatóság működését, a vagyonnyilatkozati rendszert és az igazságügyi ellenőrzési mechanizmusokat is.
A határidők különösen szorosak voltak. Az uniós helyreállítási programban vállalt intézkedéseket 2026. augusztus 31-ig kellett teljesíteni, a kifizetési kérelmek benyújtásának végső határideje pedig szeptember 30. volt.
Magyarország az utolsó napon nyújtotta be a teljes, közel 10 milliárd euróra vonatkozó kérelmet.
Az Európai Bizottság november 20-i értékelése szerint a 127 vállalásból 126 teljesült megfelelően. Egyetlen feltételnél állapítottak meg részleges teljesítést.
Ez az adószabályok hatékonyságáról készítendő időközi értékelő jelentéshez kapcsolódik. A magyar kormánynak lehetősége van további dokumentumokkal vagy magyarázattal alátámasztani a teljesítést. Ha ezt a Bizottság nem fogadja el, a hiányzó mérföldkőhöz kapcsolódó összeg kifizetését felfüggesztheti.
A pénzügyi következmények pontos nagysága egyelőre nem ismert. Az Euronews egy uniós tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy a visszatartható összeg várhatóan csekély lesz a teljes kerethez képest.
Mire fordíthatja Magyarország a közel 3700 milliárd forintot?
A jóváhagyás nem egyszerűen egy nagy összegű költségvetési bevételről szól. A helyreállítási alap pénzeit meghatározott reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódva lehet felhasználni.
A 10 milliárd eurós magyar programból mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, további 3,5 milliárd euró pedig kedvezményes hitel. Vagyis nem a teljes összeg jelent ingyenesen felhasználható uniós támogatást.
A módosított magyar helyreállítási terv többek között a vasúti közlekedés, az energiahálózat és a lakhatási infrastruktúra fejlesztését célozza.
A program részeként források juthatnak a vasúti járműállomány korszerűsítésére, az energetikai beruházásokra, a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására és a megfizethető bérlakásokhoz kapcsolódó fejlesztésekre is.
A magyar gazdaság számára az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a korábban hazai pénzből előfinanszírozott beruházások költségeinek megtérítése milyen gyorsan javíthatja az államháztartás finanszírozási helyzetét.
A döntés a költségvetésnek jelenthet közvetlen pénzügyi könnyebbséget, a lakosság számára viszont elsősorban a megvalósuló beruházásokon keresztül válhat érzékelhetővé. A források jóváhagyása önmagában nem jelent azonnali béremelést, nyugdíjemelést vagy közvetlen lakossági kifizetést.
A tényleges gazdasági hatást az határozza meg, hogy milyen fejlesztéseket finanszíroznak a pénzből, azok mikorra készülnek el, és milyen eredményt hoznak a közlekedésben, az energiaellátásban vagy a lakhatás területén.
Mikor érkezhet meg a pénz Magyarországra?
A november 20-i bizottsági értékelés után még szükség van az uniós jóváhagyási eljárás további lépéseire. A tagállamok képviselői is véleményezik a kifizetési kérelmet, mielőtt az Európai Bizottság meghozza a végleges döntést.
Az RRF szabályai szerint a program utolsó kifizetéseit 2026. december 31-ig kell teljesíteni. A mostani ütemezés alapján Magyarország még az év vége előtt hozzájuthat a jóváhagyott forrásokhoz.
A döntés értékelésekor különbséget kell tenni a helyreállítási pénzek és az egyéb uniós támogatások között.
Szeptemberben az Európai Bizottság már jóváhagyta 4,2 milliárd eurónyi, korábban visszatartott kohéziós forrás felszabadítását. Ez más finanszírozási keret, mint a most jóváhagyott helyreállítási program.
További mintegy 2,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás továbbra is blokkolva marad az alapjogokkal, az akadémiai szabadsággal és az LMBTQ-emberek jogainak védelmével kapcsolatos uniós feltételek miatt.
A mostani fejlemény tehát nem jelenti azt, hogy Magyarország valamennyi vitatott uniós forrásának ügye végleg lezárult.
A 10 milliárd eurós helyreállítási keret túlnyomó részének előzetes jóváhagyása mindenesetre fontos változást jelent a korábbi évekhez képest. A következő döntő lépés a kifizetés végleges engedélyezése és a pénz tényleges átutalása lesz.
