Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója egy nemrégiben adott interjúban fejtette ki a véleményét a mesterséges intelligenciával (AI) és annak valódi értelmével kapcsolatban. Úgy véli, az emberiségnek még nem sikerült az AI iránti izgalmat és a fejlesztésére fordított hatalmas pénzösszegeket arra fordítania, ami igazán számít: a reálgazdaság jelentős növekedésére – adta hírül a Gizmodo technológiai weboldal.
Nadella megjegyzései egyértelműen a technológiai iparágnak szólnak, és arra szólítja fel annak bennfenteseit, hogy ne táplálják tovább az úgynevezett „mesterséges általános intelligenciák” (AGI) körüli lelkes spekulációkat, amelyek azt ígérik, hogy a legtöbb feladatban helyettesíthetik az embert, szűrték le a lényeget a szaklap újságírói.
Nadella lényegében kiemelte, ez nem fog megtörténni, és szerinte ez felesleges figyelemelterelés egy olyan időszakban, amikor az iparágnak pragmatikusnak kell lennie, és egyszerűen csak pénzt kell keresnie, mielőtt a befektetők elveszítik a türelmüket.
A Microsoft vezetője a Dwarkesh Podcast hallgatóinak megnevezte az AI valódi hatásának mérésére szolgáló fő kritériumot. Azt állítja, a sikert a globális gazdasági növekedéssel kellene mérni, nem pedig az AI-modellek azon képességének önkényes mércéivel, hogy olyan kihívásokat oldjanak meg, mint a homályos matematikai rejtvények. Ezek önmagukban érdekesek, de nincs gyakorlati hasznuk – hangsúlyozta a beszélgetés során Satya Nadella.
A Microsoft a fő pénzügyi támogatója az OpenAI-nak – egy olyan cégnek, amelynek vezérigazgatója, Sam Altman régóta terjeszt olyan rémhíreket, miszerint a mesterséges intelligencia átveheti a világuralmat, még akkor is, ha nemrég kiadott egy kiáltványt, amelyben fényes jövőt képzel el az emberiség számára, az AI fejlődésének köszönhetően.
„Ha ez a robbanás, ez a bőség, az intelligencia rendelkezésre álló úgynevezett árucikk, akkor az első dolog, amit meg kell néznünk, az a GDP növekedése. Itt van az a pont, ahol egy kicsit elhamarkodottá válik ez az AGI körüli felhajtás. Amikor azt mondjuk, hogy ez olyan, mint az ipari forradalom, akkor lássunk valamilyen, az ipari forradalommal egyenértékű gazdasági növekedést is” – hangsúlyozta a Microsoft vezérigazgatója mindezt úgy, hogy a cége azon vállalatok között van, akik részt vesznek az új Trump-kormány által bejelentett nagyszabású „Csillagkapu” (Stargate) projektben, amelynek célja, hogy eddig még soha nem látott összegeket, akár 500 milliárd dollárt fektessen be a „nagyon szükséges” AI-infrastruktúrába, például adatközpontokba.
Nadella szerint ahhoz, hogy bebizonyosodjon, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése valóban olyan fontos (vagy akár fontosabb), mint a gőzgép felfedezése, a bolygó GDP-jének legalább 10 százalékos inflációval korrigált növekedésére lenne szükség, az AI-technológiák közvetlen eredményeként. Azt is kihangsúlyozta, a vállalatok és kormányok által az AI-be már befektetett több százmilliárd dollár nem számít valódi GDP-növekedésnek, mert végül is a kifejlesztett termékek iránt valódi keresletnek kell lennie. Ellenkező esetben ezek a vállalatok össze fognak omlani.
A szakértők úgy vélik, a Microsoft jelenlegi vezetőjének nyilatkozatai inkább az elvárásokat hivatott mérsékelni egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia a virágkorát éli.
Megjegyzései ellenére, Nadella cége továbbra is dollármilliárdokat fektet be, hogy versenyképes maradjon az AI-szektorban, amely bár csábító, nem mindenki van meggyőződve a valódi hatékonyságáról. Számos iparágban ugyanis a vállalatok küzdenek az eddig kifejlesztett AI-eszközök alkalmazásával – vagy azért, mert nem kézenfekvő számukra az AI-technológia bevetése a kritikus helyzetekben, vagy mert nem tudják, hogyan kell optimálisan használni.
Tavaly októberben például Gary Marcus, a kognitív tudomány, az idegtudomány és a mesterséges intelligencia határterületén végzett élvonalbeli munkájáról ismert kutató is alátámasztotta: „Az OpenAI eladta az univerzális, mindenre használható AI-álmát, és 2023-ra gyakorlatilag minden nagyvállalat ennek a használatát tanulmányozza. 2024-ben azonban a szakterület számos jelentése csalódásról szól: a technológia még nem elég megbízható a gyártáshoz, mert olyan problémákba ütközik, mint a hallucinációk és a buta hibák” – magyarázta a kutató, megjegyezve: „ennek eredményeként sok vállalkozás kezd óvatos lenni” az AI ígéretével kapcsolatban. Továbbá sok bank is megpróbálta már helyettesíteni az alapszintű ügyfélszolgálatokat chatbotokkal, de az eredmények általában gyengék voltak.
