Az alkotmányos feszültség új szintre lépett: Sulyok Tamás nyilvánosan reagált Orbán Viktor döntésére, miután a kormány jelezte, nem hajtja végre az Európai Unió Bírósága friss ítéletét.
A köztársasági elnök hétfőn, közösségi oldalán közzétett bejegyzésben számolt be arról, hogy a miniszterelnök levélben tájékoztatta: a kabinet nem kíván eleget tenni a döntésnek, amely a 2021-es, gyermekvédelminek nevezett törvény módosítását minősítette uniós jogot sértőnek.
Sulyok válaszában hangsúlyozta a jogállamiság és az együttműködés jelentőségét, kiemelve:
„Az Európai Bíróság ítéletét követően a jogbiztonság elvéből fakadó nemzeti jogalkotási feladat annak a jogszabályi megoldásnak a kidolgozása, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmi szintjének megőrzése mellett képes megteremteni az Európai Unió jogának, az Alaptörvény alkotmányos követelményeinek és a vonatkozó nemzetközi jogi előírások érvényesülésének kellő összhangját a méltányos egyensúly biztosításával.”
Az államfő hozzátette: az Országgyűlést és a kormányt egyaránt „együttműködési kötelezettség és közös felelősség” terheli, és reményét fejezte ki, hogy az új parlamenti többség és a következő kabinet a társadalmi elvárásoknak megfelelő megoldást talál.
A vita középpontjában álló jogszabályt Sulyok bejegyzésében „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről” szóló törvényként említette, miközben az uniós eljárás éppen azért indult, mert a szabályozás a megítélés szerint összemosta a homoszexualitást a pedofíliával.
Az Európai Unió Bíróságának április 21-i ítélete kimondta: a gyermekvédelem önmagában legitim cél lehet, ugyanakkor a konkrét intézkedések túlmutatnak ezen, és diszkriminatív jellegűek. A döntés szerint a törvény sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát.
Orbán Viktor közel háromoldalas levelében azzal indokolta a végrehajtás elutasítását, hogy a bíróság szerinte politikai döntést hozott, amely uniós jogi és alkotmányos aggályokat vet fel. Álláspontja szerint az ítélet figyelmen kívül hagyja Magyarország Alaptörvényét, és több ponton összeegyeztethetetlen annak rendelkezéseivel.
A kormányfő a levélben hangsúlyozta: „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre.”
A döntés hátterében az a jogvita áll, amelyet az Európai Bizottság indított, miután úgy ítélte meg, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós alapjogokat.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye, végrehajtása kötelező. A kérdésnek jelentős gazdasági vetülete is van: a kifogásolt rendelkezések miatt több százmillió eurónyi uniós forrás maradt elérhetetlen Magyarország számára.
