Diplomáciai visszhangot váltott ki Magyar Péter egyik kijelentése, amely a trianoni békeszerződés évfordulóján hangzott el Budapesten. A magyar miniszterelnök beszédének egy mondata különösen érzékenyen érintette a szlovák politikai vezetést, amely határozott választ adott a történelmi utalásra.
A vita középpontjába az a kijelentés került, amely szerint Magyarország „az egyetlen ország a világon, amelynek határai önmagával határosak”.
A kijelentésre reagálva Juraj Blanár szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet a magyar kormányfő történelmi értelmezésével. A TASR szlovák hírügynökség beszámolója szerint a politikus „abszurdnak” és „a történelem tagadásának” nevezte a megfogalmazást.
„Elutasítom az ilyenfajta történelemfelfogást. Nem, Magyarország miniszterelnöke. A határaikat, és így a mi határainkat is, egyértelműen a trianoni béketárgyalásokon határozták meg az első világháború után, és megerősítették a második világháború után, amelyben Magyarország – csak úgy mellékesen – a legyőzött hatalmak oldalán állt” – fogalmazott.
A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy országa elutasít minden olyan törekvést, amely Szlovákia területi integritásának vagy szuverenitásának megkérdőjelezésére utalhat.
Juraj Blanár szerint a két ország közötti együttműködés fenntartásához fontos, hogy a párbeszédet ne terheljék történelmi viták vagy revíziós törekvésekre utaló kijelentések.
A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolatok akkor maradhatnak továbbra is barátiak és konstruktívak, ha mentesek maradnak „az irredentizmus hamis hangjaitól és a történelem eltorzításától”.
A vitatott kijelentés a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján rendezett budapesti megemlékezésen hangzott el.
A magyar miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott, hogy Magyarország „az egyetlen ország a világon, amelynek határai önmagával határosak”.
A mondat gyorsan visszhangot keltett a szomszédos országok sajtójában és politikai köreiben is, különösen Szlovákiában, ahol a történelmi kérdések továbbra is érzékeny témának számítanak.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés rögzítette Magyarország új határait az első világháborút követően. A megállapodás Ausztriával, a Jugoszláv Királysággal, Romániával és Csehszlovákiával szemben is meghatározta az ország területét.
A szerződést a magyar delegáció tiltakozás mellett írta alá, míg a dokumentum másik oldalán az első világháború győztes szövetséges hatalmai szerepeltek.
A békeszerződés következményei a magyar történelem egyik legtöbbet vitatott és legtöbbet elemzett fejezetévé váltak, és több mint egy évszázaddal később is rendszeresen jelennek meg a közéleti vitákban.
Beszédében Magyar Péter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a térség stabilitása szempontjából elengedhetetlenek a jó szomszédi kapcsolatok. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nem mindig volt zavartalan az együttműködés még a Visegrádi Csoport tagállamai között sem, és több alkalommal megszakadt a párbeszéd a régió hagyományos szövetségesei között.
