A tálibok megtiltották az afgán nőknek, hogy hallhassák egymás hangját, ami szakértők szerint a legújabb lépés a nők „teljes kiiktatása felé a közéletből és a társadalomból”.
A rendeletet Khalid Hanafi, bűn- és erényügyi miniszter jelentette be. „Még akkor is, ha egy felnőtt nő imádkozik, és egy másik nő elmegy mellette, nem szabad elég hangosan imádkoznia ahhoz, hogy a másik nő meghallja.”
A női hangot awrah-nak – vagyis túl intimnek minősítették, olyasminek, amit el kell takarni. Hanafi azt is hozzátette, hogy ez természetesen azt is jelenti, hogy a nők nem énekelhetnek. A miniszter szerint az új szabályozást fokozatosan fogják bevezetni.
Emberi jogi aktivisták mind Afganisztánban, mind külföldön arra figyelmeztettek, hogy a tálibok legújabb intézkedése azt jelentheti, hogy a nőknek gyakorlatilag megtiltják, hogy beszélgessenek egymással.
Mióta a tálibok visszatértek a hatalomba Afganisztánban, módszeresen és szisztematikusan kiszorították a nőket és lányokat a közéletből, és az általuk hozott rendeleteket erőszakosan és önkényesen vezetik be, többek között fogva tartással, szexuális visszaéléssel, kínzással és kegyetlen, embertelen vagy más megalázó bánásmóddal és büntetéssel, például a nők és lányok megkövezésével és korbácsolásával.
„Ezekkel a rendeletekkel a tálibok a nemek közötti apartheid rendszerét hozták létre” – mondta Zohal Azra, az ausztrál Hazara Advocacy Network munkatársa.
A helyzet szinte napról-napra rosszabb, és sokan szükségesnek látják a nemzetközi közbeavatkozást. „A tálibok módszeresen büntetik a nőket, látszólag tesztelve, meddig mehetnek el, mielőtt a világ reagál” – mondta Zaki Haidari, az Amnesty International Australia stratégiai menekültjogi kampányfelelőse.
Egy Kabulban élő volt köztisztviselőnő a The Telegraphnak így fogalmazott: „Totális háborút folytatnak ellenünk, és senki sincs a világon, aki meghallgatná a hangunkat. A világ magunkra hagyott minket. A tálibokra hagytak minket, és bármi történik most velünk, az a nyugati kormányok politikájának eredménye.”
Emberjogi aktivisták világszerte próbálják felhívni a figyelmet az afgán nők elnyomására, és intézkedéseket sürgetnek. A múlt hónapban Ausztrália, Kanada, Németország és Hollandia hivatalosan megvádolta a tálibokat nemi megkülönböztetéssel, és az ügyet a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság elé viszik.
Egy nyilatkozatban Penny Wong ausztrál külügyminiszter azt mondta, ez a négy ország „nem fogja tétlenül nézni, hogy az afganisztáni helyzet új normává váljon”.
„A tálibok folyamatos és szisztematikus elnyomással bizonyították, hogy megvetik az afganisztáni nők és lányok emberi jogait és alapvető szabadságjogait” – mondta Wong.
Zohal Azra, az ausztrál Hazara Advocacy Network munkatársa kiemelte, hogy ez valóban fontos lépés, ugyanakkor, mivel Ausztrália az egyik első ország volt, ami annak idején csatlakozott az Afganisztán elleni háborúhoz, „most kötelessége betartani az afgán népnek tett ígéreteit a tálibok uralma alatt élő nők és lányok tényleges anyagi támogatásával.”
„Az afganisztáni nőknek most nagyobb szükségük van a világ figyelmére, mint valaha. Fel kell erősítenünk a hangjukat, és ki kell állnunk alapvető emberi jogaik és a puszta létük mellett” – mondta Zaki Haidari, az Amnesty International Australia stratégiai menekültjogi kampányfelelőse.
