Az Egyesült Államok újabb légitámadásokat hajtott végre iráni célpontok ellen szerda éjszaka – erősítette meg az amerikai hadsereg. A műveletre alig néhány órával azt követően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök további katonai lépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem születik megállapodás a konfliktus rendezéséről – számolt be róla a Reuters.
A United States Central Command (USCENTCOM vagy CENTCOM) közleményében azt írta, hogy washingtoni idő szerint 17:15-kor több iráni célpont ellen indítottak védelmi jellegű csapásokat. A tájékoztatás szerint a műveletek célja az Irán részéről tapasztalt, szerintük indokolatlan és folyamatos agresszív lépésekre adott válasz volt. A közleményt az X közösségi oldalon tették közzé, és azt is jelezték, hogy a támadások iráni idő szerint éjfél után kezdődtek.
Irán legfelsőbb katonai vezetése reagált az amerikai támadásokra, és figyelmeztetett: tüzet nyit minden olyan hajóra, amely megpróbál áthaladni a Hormuzi-szoroson, amely hónapok óta nagyrészt le van zárva. Az iráni sajtó arról is beszámolt, hogy két hajót támadás ért.
A mostani amerikai légicsapások tovább élezik azt a katonai konfliktust, amely az elmúlt időszakban egyre intenzívebbé vált, és ismét egy szélesebb körű háború veszélyét hordozza magában. A felek között április elején létrejött törékeny tűzszünet ugyan átmenetileg mérsékelte a harcokat, ám a jelenlegi események arra utalnak, hogy a feszültség ismét fokozódik.
Iráni hírügynökségek több déli városból is robbanásokról számoltak be. A jelentések szerint Sirik, Kangan, Bandar Abbász és Mináb térségében is detonációkat hallottak az éjszaka folyamán.
Donald Trump szerdán a Fehér Házban újságírók előtt egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok nem kíván enyhíteni a nyomáson Iránnal szemben. Az amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy az előző napon jelentős csapásokat mértek iráni célpontokra, és hangsúlyozta: a katonai műveletek folytatódni fognak.
„Jogunk van ehhez. Tudják jól, lelőttek egy Apache helikoptert, egy egészen lenyűgöző gépet. Először tagadták, hogy ők tették volna, később azonban elismerték” – mondta az amerikai elnök az AH–64 Apache harci helikopterről, amelynek kétfős személyzetét sikeresen kimentették.
Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth úgy értékelte a lépést, mint egy kísérletet arra, hogy nyomást gyakoroljanak Iránra a konfliktust lezáró megállapodás érdekében. A floridai Központi Parancsnokságon tett látogatása során újságíróknak azt mondta, hogy a támadások „előmozdítják katonai érdekeinket, és egyben erősítik diplomáciai pozíciónkat is”.
„Ma éjjel kemény csapásokat mérünk rájuk, és reméljük, hogy Irán bölcs döntést hoz” – fogalmazott a Pentagon vezetője. „Ha bombákkal kell tárgyalnunk, akkor bombákkal fogunk tárgyalni” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és Irán többször is csapásokat mért egymásra az ideiglenes fegyverszünet hatálybalépése óta, miközben a béketárgyalások elakadtak.
Trump az elmúlt hetekben többször is arról beszélt, hogy a megállapodás elérhető közelségbe került, ugyanakkor ennek egyelőre kevés kézzelfogható jele mutatkozik. Az amerikai elnök mindeközben ismételten jelezte: amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, folytatják a bombázást.
Kedden az amerikai hadsereg a Hormuzi-szoros térségében működő iráni légvédelmi rendszerekre és radarállomásokra mért csapásokat. A művelet előzménye az volt, hogy egy nappal korábban egy AH–64 Apache harci helikoptert lelőttek a stratégiai fontosságú tengeri útvonal közelében.
Teherán válaszként rakéta- és dróntámadásokat indított több amerikai katonai létesítmény ellen Jordániában, Kuvaitban és Bahreinben. Amerikai illetékesek szerint a támadások nem okoztak számottevő károkat.
Az iráni vezetés eközben azzal vádolta Washingtont, hogy olyan vízügyi létesítményeket vett célba, amelyek tíz település ivóvízellátását biztosították. Teherán szerint ezzel az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi jog előírásait.
„Ez nem tekinthető járulékos veszteségnek. Szándékosan elkövetett háborús bűncselekményről és az emberi jogok súlyos megsértéséről van szó” – nyilatkozta Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője.
A Reuters érdeklődésére a Pentagon egyelőre nem adott hivatalos választ az iráni vádakra.
Donald Trump a konfliktus kezdete óta többször is kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok akár Irán polgári infrastruktúráját is célba veheti, ugyanakkor nem részletezte, hogy a jövőbeni műveletek érinthetik-e az erőműveket vagy a közlekedési infrastruktúra egyes elemeit, például a hidakat.
Az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Ebrahim Azizi erre reagálva arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus könnyen túlnőhet a jelenlegi hadszíntéren.
A kölcsönös fenyegetések és a fokozódó katonai aktivitás ellenére továbbra is vannak jelei annak, hogy a diplomáciai csatornák nem zárultak le teljesen.
Az iráni állami média szerint szerdán katari delegáció érkezett Teheránba, hogy egyeztetéseket folytasson a legfrissebb fejleményekről. Katar korábban többször is közvetítő szerepet vállalt az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások során.
A háború eddig több ezer ember halálát okozta, és megzavarta a világ olaj- és földgázellátásának mintegy ötödét, ami hirtelen áremelkedéshez vezetett. Irán blokkolta a forgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül, miközben az Egyesült Államok saját blokádot vezetett be és tart fenn az iráni kikötők ellen.
A háború egyre nagyobb belpolitikai terhet jelent a Fehér Ház számára is. Közvélemény-kutatások szerint Donald Trump támogatottsága visszaesett, amit részben az üzemanyagárak – különösen a benzin drágulása – miatti lakossági elégedetlenség magyaráz. Republikánus politikusok egy része attól tart, hogy a konfliktus népszerűtlensége a párt kongresszusi többségének elvesztéséhez vezethet a közelgő félidős választásokon.
Az olajárak a Trump által kilátásba helyezett eszkaláció hatására közel 3 dollárral emelkedtek, és elérték a hordónkénti 94 dolláros szintet.
Trump eközben azt állította, hogy olyan hajók, amelyek összesen 100 millió hordó olajat szállítottak, amerikai katonai művelet részeként átszelték a Hormuzi-szorost, dacolva Iránnal. A Fehér Ház vezetője szerint az olajárak sokkal magasabbak lennének enélkül az akció nélkül.
Hegseth ehhez kapcsolódóan azt mondta, hogy a hajók „éjszaka, az Egyesült Államok védelme alatt haladtak át a szorososon, olyan módon, amelyet Irán nem tud megállítani, mert nem látja őket”.
Egy másik fejlemény szerint az amerikai hadsereg bejelentette, hogy kedden – immár második napja – feltartóztatott egy iráni nyersolajat szállító tartályhajót az Ománi-öbölben.
A Libanonban továbbra is dúlnak a harcok az Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah militánsai között párhuzamosan zajló háborúban. Libanoni biztonsági források szerint az izraeli légitámadások Libanon déli részén szerdán legalább 13 ember életét követelték, míg a Hezbollah újabb támadásokat hajtott végre az izraeli erők ellen.
Teherán követelései között szerepel az izraeli csapások leállítása Libanonban, az Irán elleni szankciók feloldása, a befagyasztott vagyonok közül több milliárd dollár felszabadítása, valamint annak elismerése, hogy Irán ellenőrzi a Hormuzi-szorost.
Donald Trump ezzel szemben arra szólította fel Iránt, hogy hagyjon fel a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózási korlátozásokkal. Az amerikai elnök szerint minden leendő békemegállapodásnak tartalmaznia kell annak garanciáját, hogy Irán nem törekszik nukleáris fegyver kifejlesztésére.
Teherán ismételten visszautasította ezeket a vádakat, és hangsúlyozta, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.
Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetének 35 tagból álló kormányzótanácsa szerdán egy amerikai kezdeményezésre elfogadott határozatban felszólította Iránt, hogy adjon részletes tájékoztatást a megmaradt dúsított uránkészletekről, valamint tegye lehetővé a nemzetközi ellenőrök számára a helyszíni vizsgálatokat. Teherán a döntést „politikai indíttatásúnak” minősítette.
