Az éjszaka közepén indított amerikai–izraeli katonai művelet után Donald Trump az iráni nép „szabadságáról” beszélt, és azt állította: a beavatkozás célja nem pusztán katonai, hanem történelmi jelentőségű fordulat lehet Irán számára. A Fehér Ház kommunikációja szerint a hadművelet egyszerre szolgálja az amerikai nemzetbiztonságot és az iráni lakosság felszabadítását – a külpolitikai szakértők azonban komoly kockázatokra figyelmeztetnek.
A keleti parti idő szerint hajnali egy óra körül kezdődött akció során amerikai hadihajókról Tomahawk cirkálórakétákat indítottak, miközben a légierő és a haditengerészet gépei légi fegyvereket vetettek be. Irán rövid időn belül ellentámadást jelentett be, az amerikai kormány pedig „Epic Fury” fedőnéven hivatkozott a műveletre.
Az iráni állami hírügynökség szerint több amerikai katonai létesítmény is célponttá vált, köztük a bahreini 5. flotta támogató egységei. Amerikai tisztviselők – névtelenséget kérve – közölték: eddig nem érkezett jelentés amerikai katonai személyzet áldozatairól. Izrael szintén megerősítette, hogy ugyanazon a napon csapásokat mért iráni célpontokra.
Trump hajnali négy órakor, egy rövid telefonos interjúban fogalmazta meg első reakcióját a The Washington Postnak. A floridai Mar-a-Lago rezidenciájáról nyilatkozva azt mondta: „mindössze szabadságot akar az embereknek”. Hozzátette, hogy „biztonságos nemzetet” szeretne, és biztos abban, hogy ezt el is éri.
Az elnök videóüzenetben is megszólalt. Arra biztatta az iráni lakosságot, hogy a támadások lezárulta után „vegye át az irányítást a kormány felett”, mert „ez valószínűleg generációk óta az egyetlen esélyük”. Üzenetében azt sugallta: Washington kész támogatni egy belső politikai fordulatot.
„Egyetlen elnök sem volt hajlandó megtenni azt, amit én ma este megteszek” – jelentette ki Trump egy nyolcperces felvételen, amelyen „USA” feliratú fehér sapkában állt a pulpitus mögött. Az iráni néphez közvetlenül fordulva így fogalmazott: „Most van egy elnökötök, aki megadja nektek, amit akartok, lássuk, hogyan reagáltok.”
Veszélyben az amerikai katonák
Trump ugyanakkor elismerte, hogy az akció komoly kockázattal jár: „Néhány bátor amerikai hős életét elveszítheti, és lehet, hogy lesznek áldozataink. Ez gyakran előfordul a háborúban. De mi nem a jelenért tesszük ezt. A jövőért tesszük, és ez egy nemes küldetés.”
Az elnök részletesen sorolta fel az Irán elleni vádakat: a nukleáris fegyverkezéstől a „47 éve” tartó, az Egyesült Államok ellen irányuló „tömeges terrorizmus” kampányáig. Felidézte az 1979-es túszdrámát, az 1983-as bejrúti merényletet, amelyben 241 amerikai katona halt meg, valamint Irán feltételezett szerepét a USS Cole elleni 2000-es támadásban.
„Első hivatali időszakom alatt felépítettük és újjáépítettük hadseregünket” – mondta, hangsúlyozva: nincs még egy olyan hadsereg a világon, amely „erejében, erősségében vagy kifinomultságában” megközelítené az amerikait.
Ígéretek és ellentmondások
Trump korábban élesen bírálta a közel-keleti intervenciókat és a „nemzetépítő” politikát. Egy rijádi konferencián arról beszélt, hogy az intervencionisták „sokkal több nemzetet tettek tönkre, mint amennyit építettek”. 2016-os kampányában az „America First” jelszóval a „véget nem érő háborúk” lezárását ígérte.
„Rekordidő alatt legyőztük az Iszlám Államot, de nem folytattunk háborúkat” – mondta 2024-es győzelmi beszédében. „Azt mondták, hogy háborút fogok indítani. Nem fogok háborút indítani. Meg fogom állítani a háborúkat.”
Mostani fellépése azonban sokak szerint új fejezetet nyithat az amerikai külpolitikában. JD Vance alelnök igyekezett csillapítani az aggodalmakat: „Az az elképzelés, hogy évekig részt veszünk egy közel-keleti háborúban, amelynek vége nem látszik, teljesen kizárt.”
Szakértői figyelmeztetések
Külpolitikai elemzők arra figyelmeztetnek: egy szélesebb körű konfliktus könnyen elhúzódó háborúba sodorhatja Washingtont. A korábbi, korlátozott csapásokkal szemben most jóval nagyobb a kockázata az eszkalációnak, különösen, ha Irán regionális szövetségesei is bekapcsolódnak.
Trump az egyetlen olyan vezetőként mutatja be magát, aki kész „mindent kockára tenni” az iráni nép érdekében. Hogy a művelet valóban gyors fordulatot hoz-e, vagy egy hosszabb konfliktus előszobája, az a következő napok és hetek fejleményein múlik. Az biztos: a Közel-Kelet ismét a globális politika középpontjába került.
