Éles hangvételű nyilatkozatban figyelmeztette a nyugati szövetségeseket Donald Trump, aki szerint komoly következményei lehetnek annak, ha a NATO-tagállamok nem nyújtanak segítséget az Egyesült Államoknak az iráni konfliktus kezelésében. Az amerikai elnök a Financial Times-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a katonai és gazdasági helyzet gyorsan eszkalálódhat, miközben a stratégiai fontosságú tengeri útvonal továbbra is veszélyben van.
A nyilatkozat különösen érzékeny pillanatban hangzott el: a North Atlantic Treaty Organization jövője és a globális energiapiac stabilitása egyaránt kérdésessé vált a közel-keleti feszültségek miatt.
Trump: a szövetségeseknek most kell bizonyítaniuk
Az amerikai elnök szerint a nyugati szövetség valódi próbatétel előtt áll. Trump úgy fogalmazott, hogy ha a NATO-tagállamok nem reagálnak érdemben a jelenlegi helyzetre, az a szövetség jövőjét is veszélybe sodorhatja.
„Ha nem lesz válasz, vagy ha negatív lesz a válasz, úgy gondolom, az nagyon rossz lesz a NATO jövője szempontjából” – mondta.
A kijelentés egy rövid, mindössze nyolcperces telefoninterjú során hangzott el. Trump arra kérte a nemzetközi partnereket – köztük Kínát, Franciaországot, Japánt, Dél-Koreát és Nagy-Britanniát –, hogy működjenek együtt egy olyan műveletben, amelynek célja a stratégiai jelentőségű tengeri útvonal felszabadítása.
„Természetes, hogy azok, akik profitálnak a szoroson átkelő árukból, biztosítani akarják, hogy ott ne történjen semmi baj” – mondta Trump.
Az elnök érvelése szerint Európa és Kína különösen érdekeltek a stabilitásban, mivel az Egyesült Államoknál jóval nagyobb mértékben függnek a Persian Gulf térségéből érkező olajszállítmányoktól.
A konfliktus hatása az olajpiacra
A feszültség hátterében az áll, hogy Irán gyakorlatilag lezárta a kulcsfontosságú tengeri átjárót, miután az Egyesült Államok és Izrael több mint két hete katonai műveleteket indított ellene.
A szoroson keresztül halad át a világ olajtermelésének mintegy ötöde, így a blokád azonnali gazdasági következményekkel járt. A nemzetközi olajárak rövid idő alatt jelentősen megugrottak: vasárnap este már 106 dollár körül mozgott egy hordó ára, ami közel 45 százalékos emelkedést jelent a konfliktus kezdete óta.
Az amerikai kormány eddigi erőfeszítései a tengeri útvonal megnyitására csak korlátozott eredményeket hoztak.
Trump ismét bírálta a NATO működését, és arra utalt, hogy az Egyesült Államok túl sok terhet vállal a szövetségben.
„Van egy szervezetünk, amit NATO-nak hívnak” – mondta. „Nagyon kedvesek voltunk. Nem kellett volna segítenünk nekik Ukrajnában. Ukrajna több ezer kilométerre van tőlünk… De segítettünk nekik. Most meglátjuk, hogy ők segítenek-e nekünk. Mert már régóta mondom, hogy mi ott leszünk nekik, de ők nem lesznek ott nekünk.”
Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen támogatást vár, Trump így válaszolt: „bármi is legyen az”.
Szerinte az európai országoknak például aknakereső hajókat kellene küldeniük a térségbe, amelyekből – állítása szerint – több áll rendelkezésre Európában, mint az Egyesült Államoknál.
Emellett katonai személyzetet is szeretne látni a térségben.
„Nagyon keményen megütjük őket” – mondta Trump. „Nincs más választásuk, mint bajt keverni a szorosban, de ezek az emberek haszonélvezők, és segíteniük kellene nekünk a helyzet felügyeletében. Mi segítünk nekik. De nekik is ott kellene lenniük.”
A kínai csúcstalálkozó sorsa is kérdéses
Trump arról is beszélt, hogy a hónap végére tervezett kínai útja – ahol találkozna Xi Jinping kínai elnökkel – akár el is halasztható.
„Szeretnénk ezt előtte tudni. Még van idő.” Majd hozzátette: „Lehet, hogy késünk.”
Az amerikai elnök szerint China különösen érdekelt a szoros megnyitásában, mivel olajellátásának jelentős része ezen az útvonalon keresztül érkezik.
Feszültség a legfontosabb szövetségesekkel
Trump külön csalódottságát fejezte ki az Egyesült Királyság reakciója miatt, miután telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
„Az Egyesült Királyságot lehetne tekinteni az első számú szövetségesnek, a legrégebbinek és így tovább, és amikor megkértem őket, hogy jöjjenek, nem akartak jönni” – mondta. „És miután gyakorlatilag kiküszöböltük Irán veszélyességét, azt mondták: »nos, küldünk két hajót«, én pedig azt feleltem: »ezekre a hajókra a győzelem előtt van szükségünk, nem utána«. Régóta mondom, hogy a NATO egyirányú utca.”
Trump szerint a kockázat minimális lenne azok számára, akik katonai erőforrásokat küldenének a térségbe.
„Gyakorlatilag megsemmisítettük Iránt” – mondta. „Nincs haditengerészetük, nincs légvédelmi rendszerük, nincs légierőjük, minden eltűnt. Az egyetlen dolog, amit tehetnek, hogy apró problémákat okoznak azzal, hogy aknákat helyeznek el a vízben – ez egy kellemetlenség, de a kellemetlenség problémákat okozhat.”
Az amerikai elnök azt sem zárta ki, hogy újabb csapások következnek Irán ellen, különösen az ország kulcsfontosságú olajexport-központjai ellen.
„Látták, hogyan csapottunk le tegnap a Kharg-szigetre” – mondta Trump. „Öt perc alatt lecsaphatunk a szigetre. És semmit sem tehetnek ellene.”
A konfliktus már most túlmutat a Közel-Keleten. Egy francia katonát iráni dróntámadásban öltek meg Irakban, míg egy olasz repülőgép megsemmisült egy kuvaiti bázison.
