Fokozódik a feszültség a Közel-Keleten, miután Donald Trump amerikai elnök vasárnap bejelentette: az Egyesült Államok haditengerészete azonnali lépéseket tesz az Ormuz-szoros ellenőrzésére, és megkezdi bizonyos hajók feltartóztatását – írja a CNN.
A döntés nem sokkal azután született meg, hogy kudarcba fulladtak az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások. Trump a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében részletezte az intézkedéseket: „Mostantól kezdve a világ legjobb haditengerészete, az Egyesült Államok Haditengerészete megkezdi az összes olyan hajó BLOKKOLÁSÁT, amely megpróbál bejutni vagy kijutni az Hormuz-szorosból”
Az amerikai elnök szerint a lépés célja az iráni nyomásgyakorlás megfékezése és a hajózási útvonal biztonságának helyreállítása. Bejegyzésében élesen bírálta Teheránt: „Egy bizonyos ponton eljutunk oda, hogy »MINDENKINEK JOGA LESZ BELÉPNI, MINDENKINEK JOGA LESZ KILÉPNI«, de Irán ezt nem engedélyezte, egyszerűen csak azt mondva: »Lehet, hogy van ott valahol egy akna«, amiről senki sem tud, rajtuk kívül. EZ EGY VILÁG MÉRETŰ ZSAROLÁS”
Trump azt is közölte, hogy az amerikai haditengerészet minden olyan hajót megállít, amely díjat fizetett Iránnak az áthaladásért. „Ugyancsak utasítást adtam a haditengerészetünknek, hogy keressenek meg és állítsanak meg minden olyan hajót a nemzetközi vizeken, amely díjat fizetett Iránnak” – írta.
A bejelentés részeként az Egyesült Államok megkezdi az Ormuz-szorosban elhelyezett aknák eltávolítását is. Trump egyértelmű figyelmeztetést fogalmazott meg: „Senki, aki illegális díjat fizet, nem juthat át szabadon a nyílt tengeren. Emellett megkezdjük az irániak által a szorosban elhelyezett aknák megsemmisítését. Bármely iráni, aki ránk vagy békés hajókra lő, a POKOLBA KERÜL!”
Az Ormuz-szoros lezárása már most komoly zavarokat okoz a globális energiapiacokon, és kulcskérdéssé vált az amerikai–iráni tárgyalások során is. Washington egyik alapfeltétele az volt, hogy Irán biztosítsa a szabad áthaladást ezen a stratégiai jelentőségű útvonalon.
Trump egy második bejegyzésben ezt ismét hangsúlyozta: „Ahogy megígérték, jobb lenne, ha megkezdődne ennek a nemzetközi hajózási útvonalnak a GYORS ÚJRA NYITÁSA!”
A hétvégi, Pakisztán közvetítésével zajló tárgyalások azonban nem hoztak áttörést. A több mint 21 órán át tartó egyeztetések során az amerikai és az iráni delegáció több kulcskérdésben is patthelyzetbe került.
Az amerikai fél számára különösen problémát jelentett, hogy Teherán nem volt hajlandó újranyitni az Ormuz-szorost, illetve nem mondott le magasan dúsított uránkészletéről. Ezzel párhuzamosan Irán ragaszkodott a szankciók feloldásához és a befagyasztott pénzeszközök felszabadításához.
A tárgyalások kudarcában a felek eltérő megközelítése is szerepet játszott. Míg korábban Irán hosszabb, komplex egyeztetésekbe is beleegyezett – például az Obama-korszak nukleáris megállapodása során –, most a kulcskérdésekben nem közeledtek az álláspontok.
Az Ormuz-szoros különösen érzékeny pont maradt. Irán korábban nyitva tartotta a hajózási útvonalat, azonban az Egyesült Államok és Izrael katonai lépései után lezárta az olajszállító forgalom előtt. A szoros feletti kontroll jelentős geopolitikai és gazdasági eszköz Teherán kezében, amelyet a tárgyalások során is igyekezett kihasználni.
A tárgyalások lezárása után az iráni delegáció – amely 71 főből állt – elhagyta Iszlámábádot, ahogyan az amerikai küldöttség is távozott. A felek közötti nézeteltérések változatlanok maradtak, különösen az iráni nukleáris program és a szoros újranyitása kapcsán.
Az amerikai oldalon J.D. Vance alelnök jelezte: a legnagyobb akadályt Irán elutasítása jelenti a nukleáris program feladásával kapcsolatban, míg az iráni fél az „USA túlzott követeléseit és ambícióit” tette felelőssé a megállapodás meghiúsulásáért.
